Történelmi időutazást tehettek az elmúlt hétvégén azok a Maros megyeiek és a környéken járók, akik ellátogattak Gernyeszegre, a második alkalommal megszervezett kastély-napokra.

A Telekiek kastélyát az 1700-as évek végén építettek, és egyko- ron a „Maros ékköveként” vagy „Erdély Gödöllőjeként” emleget- ték. Ezek a jelzők önmagukban is érzékeltetik azt, hogy nem mindennapi épületről beszélünk. Akár csodának is betudhatjuk azt, hogy még ma is jó állapotban van, bár nemrégiben még gyer- mekotthon és tüdőszanatórium is működött a kastélyban.

Néhány éve kapta vissza a kastélyt a Teleki család ma élő leszármazottja, gróf Teleki Kálmán, és próbálja visszaadni az épület régi pompáját, fényét. Nem is kell mondanunk, hogy mindez nagy erőfeszítésbe, sok munkába és még több pénzbe kerül.

2011-ben a kolozsvári székhelyű Pont-csoport érdekes kezdeményezéssel rukkolt elő. Fiatalokból álló csoportokat kért fel arra, hogy játék keretében fogadjanak örökbe egy kastélyt vagy kúriát. Ösztönzőként próbált hatni a helyi önkormányzatok, kulturális szereplők és kastélytulajdonosok számára. Olyan szakértőkből álló hálózatot szerettek volna eképpen kialakítani, amely közép- és hosszútávon is segítséget nyújthat olyan regionális politikák alkalmazásában, amelyek kulturális szereppel bírnak. Így került a középpontba a gernyeszegi Teleki-kastély is. Egy kisebb marosvásárhelyi csoport jelentkezett a versenyre, és fogadta örökbe a Teleki-kastélyt. A web-kastély vetélkedőt az Udvarmesterek csapata megnyerte, és azóta sem tudnak leállni. Idén újabb kastély-napot szerveztek.

Életet lehelni kihalt falak közé

Egész napos programsorozat várta az érdeklődőket. A kisgyerekkel érkezők számára gyerekfoglalkozások voltak, míg a szülők megcsodálhatták a kastély épületét és parkját. Megtudtuk, hogy egy U alakú kastélyról van szó, vagyis Grassalkovich stílusban épült, és hogy egy év beosztásához hasonlóan 52 szobája és 365 ablaka van. Az elmúlt években csak néhány termet sikerült felújítani, például az emeleti nagy szalont, ahol megmaradt az eredeti festés, két rokokó fehér porcelánkályha és három üvegcsillár is. Ezt a nagy termet bálok, esküvők és egyéb események megszervezésére használják – vitathatatlan: minden lány el tudná képzeli a nagy napot ezen a helyen.

A Teleki-kesély parkja is tartogatott meglepetéseket a nézelődők számára. Korabeli viseletbe öltözött fiatalok, Teleki Domokos, Teleki Mihály, illetve Teleki Edinaként várta a gyerekeket. A Teleki Domokos gróf által készült mitológiai szoborsorozatból is fennmaradt néhány a kert különböző részein. Kiállításokat is megtekinthettünk: erdélyi kastélyok fotóiból láthattunk válogatást, ismerkedni lehetett a Teleki család történetével, és filmvetítésekre is sor került. Koncerttel, majd egyedi kastély-bulival zárult a nap.

A rendezvény célja elsősorban kulturális jellegű volt, a szervezők a kastélyt és a kastélyhoz kötődő múltat szeretnék vonzóvá és közismertté tenni, népszerűsíteni. És ez a népszerűsítési folyamat nem zárul le, jövőre még gazdagabb, még érdekesebb kastélynapokat terveznek máris a szervezők.

Sokat kell javulniuk az állapotoknak

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány régi nemesi épület van Erdélyben, de becslések szerint a 16 megyében kétszáz kastély, kúriákkal együtt pedig közel ötszáz ilyen típusú épület található. A legtöbb pedig éppen Maros megyében. Ezek jelentős része ma már nagyon rossz állapotban van. Bár a 2001-es visszaszolgáltatásokat követően az épületek folyamatosan kerülnek vissza az eredeti tulajdonosokhoz, nemesi családok kezébe, a felújításuk nem oly egyszerű, mint gondolnánk. A román állam, a Kulturális Minisztérium nem ad pénzt magántulajdonban levő épületek feljavítására, viszont ezek az épületek örökségvédelmi szempontból igencsak előkelő helyre kellene hogy lépjenek.

Maros megyében pozitív példát képez a marosugrai Haller-kastély, amelyet néhány évvel ezelőtt gyönyörűen sikerült felújítania a családnak, és jó úton halad a gernyeszegi Teleki-kastély is. Romos állapotban van viszont a kerelőszentpáli Haller kastély, a szentbenedeki Kornis-kastély vagy a radnóti Kornis-Rákóczy kastély is.

Gernyeszegi Teleki-kastély

- A Marosvásárhelyről Szászrégen fele vezető úton, a Maros bal partján fekszik Gernyeszeg. A mai kastély elődjét, a középkori védműves várkastélyt Erdélyi István alvajda építtette 1462–1465 között.
- A várat és birtokot Teleki Mihály kancellár 1685-ben szerzi meg.
- 1772–1782 között Teleki László gróf a várat lebontatja, és a ma is álló kastély építésébe kezd.
- A II. világháborúban az épületet kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. Teleki Mihály, a kastély utolsó ura csak annyit tehetett hogy az épületet a román Egészségügyi Minisztériumnak ajánlotta fel.
- Az ingatlant a széki Teleki család leszármazottja, a Bukarestben élő Teleki Gábor igényelte vissza. A hosszas peres folyamat végén a család visszakapta az ingatlant. Ma az egyik örökös, tulajdonos, gróf Teleki Kálmán foglalkozik az épület felújításával.

Gergely Tünde
morfondir.ro

múltidéző  2013.07.26. | 12:59 Fókuszban a „Maros ékköve”