múltidéző
2013.02.02. | 08:32 Százéves képes levelezőlap
Nem
ismerjük kiadási évét, de bizonyára az egyik legelső képes levelezőlap
lehet Kézdiszentlélekről, amelyet ezúttal mutatunk be. Korát a postai
bélyegző alapján tettük százévesre, minthogy 1913. november 26-i
keltezés szerepel rajta.
Feladója Laub Ede (1889–1942) kézdiszentkereszti neves kőfaragó és
restaurátor, címzettje pedig a kézdiszentléleki születésű Borcsa Gergely
(1883–1978), csíkszeredai főgimnáziumi tanár.
A képeslap felső felében a templom 1685-ből származó főoltára – a
Szentlélek eljövetelét ábrázoló oltárképpel – és az egyik mellékoltár
látható. A lap alsó felében található a várfal és a bástyák övezte
templom képe. A kép előterében balról a temetőkert rakott kőkerítése,
középen egy életképszerű jelenet és a millennium alkalmából ültetett
fák, jobbról pedig az 1879–80-ban épített egyházi iskola épülete. Az
iskolaépület 1942-ben égett le, helyén jelenleg a Hősök emlékműve áll.
Borcsa János
Háromszék
A Szentlélek eljövetele (kézdiszentléleki oltár)
Kézdiszentlélek
Háromszéken, miként azt a szentföldi település neve is jelzi, a
kézdiszentléleki római katolikus műemlék vártemplom titulusa a
Szentlélek.
Ezt ábrázolja oltárképe is.
A kézdiszentléleki templom a XV.
század második felében épült gótikus stílusban – áll a plébánia
honlapján.
A XVIII. század folyamán a templombelsőt barokk stílusban
átalakították.
Dísze az 1685-ből való főoltár, amely a Szentlélek
eljövetelét ábrázolja.
Jelentős átalakításon esett át a múlt század
nyolcvanas éveiben, amikor a templomot kereszthajóval bővítették. A
műemlék együttest többszögű védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán
egy-egy kör alakú bástya épült.
A templom búcsúját régi szokás szerint
pünkösd másodnapján tartják. Déli harangszókor kezdjük a búcsús
szentmisét – tájékoztatott t. Csibi József helybeli plébános. Az ünnepi
szentbeszédet t. Kovács Gábor kovásznai esperesplébános tartja.
Kommentáld!