1962-ben nyíltak meg az elsők a megyei múzeumok támogatásával.
Korábban a témában:
A szebbnél szebb tájházak közül a teljesség igénye nélkül
mutatunk be néhányat. Ezek mindegyike kincseket őriz, és időutazásra
hív, a
múlt egy-egy darabját megmutatva a ma emberének.
A Csökmői Tájház szobája. A magántulajdonban lévő épület
megkapta a Magyarországi Tájházak Szövetsége által alapított Év tájháza
díjat. A XIX. század közepén épült háromosztatú, vályogfalú, agyagpadlós
épület örökség útján került a Nagy családhoz, amely 2005 óta működteti a
tájházat. Fotó: MTI – Oláh Tibor
A tájházak népi építészeti értékű épületekben, a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal egy adott település vagy kistáj hagyományos tárgyi kultúráját jelenítik
meg. Berendezésük a településen élők életmódját, lakáskultúráját egy
meghatározott időszakra és társadalmi helyzetre vonatkozóan
reprezentálja.
A Szlovák Tájház szobája Szarvason, a Kálvin János utcában. Fotó: MTI – Kovács Attila
A tájház a hozzá kapcsolódó portán műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egyszerűbb ipari létesítményeket is bemutathat.
Tájház a Zala megyei Kacorlakon. Az 1800-as évek végén
épült vályogházban az eredeti berendezési tárgyak felhasználásával a
paraszti életmódot bemutató kis múzeumot alakítottak ki. Fotó: MTI –
Varga György
Magyarországon ma közel 300 tájház található. Ezek tárgyi kulturális
örökségünk jelentős számú, több tízezer emlékét őrzik. Ezen épületek
általában építészeti értékkel bírnak, vagy műemlékek. A magyarországi
tájházhálózat az UNESCO Világörökség várólistáján szerepel.
Kontyolt zsúptetős, fektetett boronaház is látható az
őrségi háromszáz lelket számoló településen, Nagyrákoson. Fotó: MTI –
Czika László
A tájházak érdekképviseletére, szakmai koordinálására alakult 2002.
november 26-án a Magyarországi Tájházak Szövetsége, mely 2003óta
rendszeresen odaítéli az év tájháza címet. Ezt legutóbb, 2016-ban a Dunaszentbenedeki Tájház kapta meg.
Az Ócsai Tájház tisztaszobája. Az intézmény három évtizede gyűjti és mutatja be a helyi értékeket. Fotó: MTI – Dobos Ágnes
A jó tájház sohasem puszta kiállítás, hanem ideális esetben a helyi
hagyományőrző programok helye, a találkozás színtere a helyi közösség
tagjai, és a helyi tudás átadásának helyszíne a fiatal generációk és az
odaérkező turisták számára.
A Kalocsai Tájház mintegy 200 éves úgynevezett „partos
ház”, melynek első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi
paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén egy kis kiállítás
keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését. Fotó:
kalocsa.hu
Kommentáld!