Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Magyarországon manapság is élnek Gábor Áronhoz családi szálakkal kötődő leszármazottak. HANKÓ ILDIKÓ etnográfus-közíró írása a Magyar DEMOKRATA március 12-ei számában a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élők számára tartogat új információkat.
„Ha a híd elvész, elvész Erdély is.”
(Bem tábornok jóslata a piski csata előtt)
Léteznek találkozási pontok, ahol a sors szeszélye folytán nemzeti
nagyjaink valamilyen közös cél érdekében egy időben szőtték álmaikat a
magyarság sorsáról. Pedig eredendően, származás szerint nem is voltak
színtiszta magyarok, de lelkükben többszörösen is. Az 1848–49-es
forradalom és a szabadságharc idején Gábor Áron, Bem József és Petőfi
Sándor a Kárpát-haza legkeletibb részén védték a haza határait. Gábor
Áron maga tervezte ágyúival, Bem apó kivételes katonai tehetségével,
Petőfi lelkesítő beszédeivel, verseivel; egy székely-magyar, egy lengyel
és egy szlovák-szerb-magyar.
A háromszéki Bereck az Ojtozi-szoros bejáratánál épült. Valaha mezőváros
volt, rangját 1426-ban Zsigmond királytól kapta. A város feladata a
határszél védelme volt, korai okmányokban Bereczkfalva néven szerepelt.
Előjogokkal felruházott kenézség-rangú településként óvta a határokat.
Ojtoz egykor Magyarország keleti határfaluja volt, a szoros kinyílása
után az út menti 30-as számú ház kertjében ma is látható az 1940-es
visszatéréskor emelt hármaskő, amely a magyar címer hármashalmát
szimbolizálja. A ház magyar lakói virágözönnel borították be a
határkövet, így őrzik a becses emléket. Kivételes fekvése okán a szorost
mindig óvni kellett a betolakodóktól.
Nem véletlen, hogy a ’48-as forradalom három óriását a szabadságharc bukása árnyékában 1849 nyarán Bereckben találjuk. Gábor Áron ágyúöntő mestert, aki Bécsben tanult, Bereckben született a települést Ojtoz felé átszelő főút 103-as számú házában. Ma már más épület áll a szülőház helyén, falán márványtábla hirdeti a technikai zseni nevét. E sorok írójának rokona a Gábor család. Nagyapám berecki házának gerendáján (Fő utca 22-es számú házban) e véset található: „Építette a házat Isten irgalmából Farkas Antal és nője, Gábor Katalin az 1844. évben, a nagy tűzvész után.”
A
rokonság révén a második világháborút megelőzően díszvendégként hívták
meg nagyapámat, a lemhényi Hankó Aladárt a Nagyváradon felállított
Gábor Áron-szobor avatására. Az impozáns emlékmű Nagyvarjasi Oláh Sándor
alkotása. A háborút követően, 1971-ben az emlékművet Kézdivásárhely
főterén állították fel Székelyföldön. Az ágyúöntés központja ugyanis
Kézdivásárhely volt. 1849 júliusában Gábor Áron a Kökös falu melletti
ütközetben megsebesült, és útban hazafelé Eresztevényben meghalt. Ott
temették el, 1892-ben épített síremlékéhez napjainkban március 15-én a
környék lakói huszárruhában és népviseletben vonulnak.
Bem tábornok 1849. július 25-én érkezett Moldvából Bereckbe, ahol
Petőfivel is találkozott. A hagyomány szerint a nagyapám házában
tartottak haditanácsot, ahonnan a költő Bem tábornokkal Marosvásárhelyre
ment. (A legendás székely hadosztály utoljára július 10-én, Bem
tábornok első marosvásárhelyi érkezésére állt ismét össze.) Petőfi az
utolsó éjszakáját Székelykeresztúron a Gyárfás-kúriában töltötte a
segesvári csata előtt. Bem tábornok féltette a fiaként szeretett költőt,
ezért megtiltotta, hogy a csatában részt vegyen. Az ütközet napján
látták utoljára élve Petőfi Sándort, és ahogyan azóta is tudjuk, eltűnt.
Tetemét a csatatéren többszöri keresés ellenére sem találták meg.
Tuzson
János nevéhez fűződik a „magyar Thermopülai” néven emlegetett július
31-i nyergestetői csata. Ez volt a Székelyföld védelmében vívott utolsó,
véres küzdelem. Eközben zajlott a segesvári ütközet is, aminek
elvesztése a szép remények, a szabadság, függetlenség összeomlását
jelentette. Székelyföld keleti csücskét, a Háromszéki-medence római
katolikusok által lakott vidékét Szentföldnek nevezik. Hisszük, hogy az
itt harcolt és elesett hősök emléke örökké élni fog. A szabadságért, a
nemzet egységéért föláldozott életek nem voltak hiábavalóak, a székely
Szentföld beteljesíti küldetésüket.
Háromszék
múltidéző 2014.04.05. | 08:42 Találkozás a székely Szentföldön
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!