Nadler Herbert
Apja gyógyszer-nagykereskedő volt. Az érettségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója.
Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok feloszlásakor végkielégítést kapott. 1929-től a budapesti Állatkert igazgatója volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A II. világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.
Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben magyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló munkája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.
Irodalmi mûvei:
Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926), Vadásznapok, vadászévek (1937), A Bakonyból a Kárpátokba (kiadatlan). Munkáit külföldön is kiadták.
Kommentáld!