Minden kétséget kizáróan hatalmas elismerés Bicske számára: Nagy Károly felkerült az égre. A Nemzetközi Csillagászati Unió szeptember 24-én hivatalosan is bejelentette, hogy az addig 2003 RJ8-nak nevezet, 115059-es számú kisbolygót Nagy Károly magyar csillagászról nevezi el. A kisbolygó azóta hivatalos neve: 115059 Nagykároly. Az elnevezésre alapítványunk is büszke lehet. A kisbolygót Horvai Ferenc, az alapítvány elnöke 2010. december 17-én "adta át" jelképesen Bicske polgármesterének.
Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára számos kisbolygót fedezett már fel. Alapítványunk javaslatára a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) számára az általa felfedezett 2003 RJ8 aszteroida nevének a Nagykároly nevet javasolta. Az IAU szeptember 24-i körlevelében hivatalosan bejelentette, hogy a kérelmet jóváhagyta, s ettől kezdve a 2003 RJ8 kisbolygó hivatalos neve 115059 Nagykároly. Arra, hogy Nagy Károly neve felkerült az égre, Bicske is méltán lehet büszke.
Sárneczky Krisztián 2003. szeptember 5-én találta meg az égbolton az égitestet, s a nemzetközileg ilyenkor szokásos folyamat részeként előbb jelentette a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Először a felfedezést független mérésekkel megerősítették, ezt követhette a névjavaslat. A kisbolygók esetében a felfedező személyének van lehetősége bizonyos szabályok szerint javasolnia a kisbolygó nevét. Az IAU 2010. szeptember 24-én jelentette be az alapítványunk által a felfedező számára javasolt név hivatalos jóváhagyását. (A kisbolygó társfelfedezője Sipőcz Brigitta.)
Alapítványunk Bicskén szerény ünnepség keretében, egy Adventhez köthető programon "adta át" a várost képviselő Tessely Zoltán polgármesternek a kisbolygót, pontosabban az annak adatait tartalmazó oklevelet egy, a kisbolygó elmozdulását mutató képpárral a Nagy Károly Városi Könyvtárban. Az "átadást" követően Bicske város polgármestere Endrédiné Szabó Erikával, a könyvtár igazgatónőjével és alapítványunk kuratóriumának tagjával közösen, valamint alapítványunk elnöke közösen koszorúzták meg Nagy Károly emléktábláját.
A kisbolygó mintegy 5,2 év alatt kerüli meg a Napot, a Naptól való közepes távolsága pedig 2,88 Csillagászati Egység, azaz a Föld-Nap távolság 2,88-szorosa. Ez körülbelül 432 millió kilométernek felel meg. A kisbolygóról további adatokat a NASA honlapjántalálhatnak.
Nagy Károly (Révkomárom, 1797. december 6. – Párizs, 1868. március 2.) magyarmatematikus, csillagász
Élete
Református családban született. Apja gyógyszerész volt, az ő nyomdokaiba lépett.1824-ben megszerezte a legmagasabb gyógyszerészeti fokozatot, a „doctor chemiae” címet. Korán megtanult latin, német és francia, majd angol és arab nyelven.
Bécsben Joseph Johann von Littrow mellett gyakornokoskodott két évig, közben magántanításból élt. Itt ismerte meg Károlyi Lajos grófot is, akinek a pénzügyeit ezután rendbetette.
Az 1830-as lengyel szabadságharc leverése után a lengyel emigránsokat francia útiokmányokkal támogatta.
Franciaországban megismerkedett François Jean Dominique Arago francia fizikus-csillagásszal, aki később a bicskei csillagvizsgáló tervezésében segítette őt.
1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság levelező tagnak választotta. 1836-ban lett rendes tag. Ő tartotta a kapcsolatot az Amerikai Filozófiai Társasággal, amerikai utazásáról beszámolókat írt folyóiratba.
Ekkoriban ismerte meg Charles Babbage-et, akivel később aktív levelezésben állt a legújabb számológépek működéséről, és Georg Simon Plössl optikust, aki elsőrangú csillagászati műszereket készített.
Több magyar nyelvű ismeretterjesztő- és tankönyvet írt a matematikáról, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
1836-ban ismerkedett meg Batthyány Kázmér gróffal, akinek gazdasági ügyeit vezette. Ő tanította megy a magyar nyelvre is a grófot, megismertette őt Vörösmarty Mihállyal, valamint Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos politikai nézeteivel.
Csillagászati táblázatokat is szerkesztett ekkoriban évkönyv számára, cikkeket írt üstökösökről, de hullócsillagokról és távcsövekről is. Szorgalmazta a méterrendszer bevezetését, de ez csak halála után 6 évvel valósult meg. Magyar nyelvű ég- és földgömböket készített, a magyarításban részt vett Bajza József, Bugát Pál és közeli barátja, Vörösmarty Mihály is. Az akkori szokástól eltérően nem művészi képekkel telehintett éggömböt csinált.
A hazai mértékrendszer szabványosításának szószólója. 1839-től szorgalmazta améterrendszer hazai bevezetését, 1844-ben, Párizsban saját költségén vásárolt is egy-egy platinából készült méter, kilogramm és liter etalont, azonban azok csak jóval később, 1874-ben váltak hivatalos hitelesítő ősmértékké.
1841-ben Pozsonyban névtelenül jelent meg „Daguerrotyp” című műve, amely a korabeli társadalmat mutatja be és elemzi, néhol javaslatokat is tesz.
1847-ben Bicskére költözött, megtakarításából 11 és fél holdas birtokot vett Batthyány Kázmér gróftól, amin csillagászati obszervatóriumot kezdett el létesíteni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után feljelentés alapján letartóztatják, mint felforgató republikánust (a csillagvizsgáló előtt amerikai zászló benyomását keltő zászló volt, de nem kívánta a királyság megszüntetését, csak alkotmányos királyságot). Szabadulása után külföldre ment, a csillagvizsgálót az államnak adományozta.
Bécsben, majd haláláig Párizsban élt. Itt találkozott újra a gróffal (a gróf a Szemere-kormányban külügyminiszter volt a szabadságharc alatt), aki hamarosan meghalt.
Életének, munkásságának kutatására és ápolására, 2007-ben megalakult a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány. Nevét viseli a 115059 Nagykárolykisbolygó.
|
Kommentáld!