Az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával valósul meg a PILGRIMAGE-projekt, amelynek fő célja, hogy a jelen kor igényeinek megfelelő életre keltsék a Nyugat-Dunántúl és Kelet-Ausztria között évszázados hagyománnyal rendelkező máriacelli zarándokutakat, szakrális turisztikai kínálatot kialakítva. Az elmúlt két évben kijelölték, bejárták és felmérték az útvonalakat, illetve kihelyezték, felfestették a zarándokokat irányító táblákat, kilométerköveket és jelzéseket.

A Nyugat-Dunántúli régióban Celldömölk és Kőszeg között halad a Közép-Európa és a magyar nemzet két meghatározó kegyhelyét, Csíksomlyót és Máriacellt összekötő Mária-út körülbelül ezerötszáz kilométer hosszú főútvonala. Ezen kívül a régióban két mellékútvonalat is kijelöltek, amelyek közül a déli Vasvár és Körmend érintésével, az északi a Fertőzugból indulva, a Fertő-tájon és Soproni-hegységen át halad Máriacell felé.

A nagyheti zarándoklat szakaszavató esemény volt: a kihelyezett táblák és kilométerkövek mutattak utat a több mint száz résztvevőnek. Az irányítórendszert a közeljövőben információs táblák és úgynevezett Mária-kapuk egészítik ki, amelyek az út szakrális csomópontjaira – kegyhelyekre, templomokhoz – kerülnek.

A Mária-út egészét és regionális szakaszát Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én avatják fel.

A projekt magyar partnerei: a Vas Megyei Közgyűlés Önkormányzata és a Fertő-táj Világörökség Egyesület. Az egyesület az út „térségi begyázódása és működésbe hozása” mellett feladatául vállalta, hogy a kiépülő zarándokutak a közép-európai szakrális utak nagy családjának egyenrangú hálózati társai legyenek (Jakab-út, Márton-út, Gyöngyök-útja); továbbá hogy az útvonal mentén található önkormányzatok, plébániák, szállásadók és vendéglátóhelyek a különböző igényeknek megfelelően spirituális és turisztikai termékeket, szolgáltatásokat dolgozzanak ki a zarándokoknak. Az irányítórendszeren (táblák, kilométerkövek) kívül térképet, útikönyvet, képeslapokat, zarándok-igazolványt és kisebb ajándéktárgyakat is készítenek a projekt során.

A nagyheti zarándoklat az egykori határsáv, a kitáblázott Mária-út 21 kilométeres szakaszán haladt végig a kópházi kegytemplomtól – Harka, Muck, Hermes és Magas-bérc érintésével – az Urak asztalához. Lelki vezetője Reisner Ferenc hegykői plébános volt.

A záró szentmisét az Urak asztalán Pál László, Eisenstad–StGeorgen-i plébános Reisner Ferenccel és Németh Antal kópházi plébánossal mutatta be. A kétnyelvű szentmisén a szikrai (Sieggraben) önkormányzat vezetői és a falu hívő közössége is részt vett, akik a Mária-út 6 kilométeres, ausztriai szakaszán zarándokoltak az Urak asztalához.

A rendezvény egy ausztriai kezdeményezéshez kapcsolódott, melynek keretében – Salzburg- és Tirol-tartományokban (az idei évben már Alsó-Ausztriában és Stájerországban is) több helyen, immár három éve – nagy hét kezdetén zarándokközösségek, -csoportok kelnek útra, hogy a húsvétra készülődve, felhívják a figyelmet a zarándoklás test-, lélek- és közösségépítő jótéteményeire.

Magyarországon első alkalommal szervezték meg e nagyheti zarándoklást népszerűsítő akciót, amelyen főként a környékbeli zarándokközösségek (Hegykő, Kópháza, Sopronkövesd, Fertőd, Sopron) vettek részt, de velük tartottak a Mária Út Egyesület vezetői és az NYME győri Apáczai Kar vallási turizmus szakos hallgatói is.

A rendezvényen keresztül a szervezők olyan önkénteseket is kívánnak „toborozni”, akik bekapcsolódnak a térségi zarándokút működtetésbe, fenntartásába (út karbantartás, zarándokok kísérés, rendezvény szervezés) – szerepel Vissi András beszámolójában.

Győri Egyházmegye/Magyar Kurír