Ezt javasolják azok a szakemberek, akik a 2017 őszétől hatályossá váló balatoni nádminősítési térképet készítették.

Fotó: H. Szabó Sándor

A tapasztalatok szerit az elmúlt években egyre több a nádasok belsejében, takarásában illegálisan kikötött horgászcsónak, vitorlás, sőt az illegális bejárók, stégek száma.

Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmondta: „Ötévenként esedékes az alkalmanként másfél évig tartó, légi felvételek és terepbejárás alapján történő nádfelmérés. Az öt évvel korábban mért 1230 hektár körüli balatoni nádasállományhoz képest most 30 hektárnyi csökkentést tapasztaltak, ami nem számít soknak, viszont jelentős minőségromlást okoz. A jó minőségű, első és másodosztályú nádas aránya számottevően, mintegy 260 hektárral csökkent, míg a gyengébb, harmad- negyedosztályú nádasok aránya körülbelül 230 hektárral nőtt. A felvételek tanúbizonysága szerint 36 ezer négyzetméternyi területről kiirtották a nádat, különösen Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatongyörök térségében, több kisebb részen pedig Balatonfenyvesnél.”

Pomogyi Piroska úgy látja, a szükségesnél ritkább aratás is közrejátszik a minőségromlásban, célszerű lenne a nádasok felét legalább két-három évenként learatni, aminek a negyede sem teljesült az utóbbi években finanszírozási és technikai gondok miatt.

A légi felvételek tanúsága szerint több mint 1700, többségében illegális stég, bejáró, illetve feltöltés található a Balatonban, és kétezer nyiladék, főként csónakok, vitorlások, jachtok kikötésére. A zömmel emberek okozta vágatokon betörő hullámok lassan tönkreteszik a nádast, először a minőségük romlik, majd évek alatt kipusztulhatnak.

Fonyódnál van olyan hely, ahol 30-40 vitorlás, többségében horgászcsónak rejtőzik a nádas takarásában, Zánkánál, Ábrahámhegyen egymást érik a bejárók, Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen pedig szinte már nem férnek el az illegális stégek - fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, a hatóságok hatékonyabb fellépése mellett szükség lenne az emberek tudatformálására is, az önző szempontok miatt rongált nádasokban hosszútávon jóvátehetetlen károk keletkeznek.

„A nádas a vízszint emelkedésére és a rongálásra visszavonul, miközben a mostaniakat meg kellene őrizni a Balatonon vízminőségének és partjának védelmére, illetve a tó élővilága, különösen az itt fészkelő madarak miatt. Nem elég a területi arányokat figyelni, a jó minőségű nádas sokkal jobban betölti szerepét” - figyelmeztetett Pomogyi Piroska. Jó hír viszont, hogy nőtt a hínáros részek aránya a partközeli medencerészeken, ami nagyon jó vízminőséget jelez.

A nádfelmérést végző szakemberek azonban azt is észlelték, hogy terjed a csavarhínár (Vallisneria). Keszthelynél, a Helikon Hotel előtti vízterületen már mintegy kéthektárnyi területet hódított meg a trópusi, akváriumba való növény, amit 2-3 éve észleltek először a Balatonban. Valószínűleg akváriumi dísznövény-termelők által került a Balatonba, vagy a trópusokról érkezett vitorlás hajókról. Emberre különösebb veszélyt nem jelent, viszont térhódítása jól jelzi a klímaváltozást – figyelmeztetett a szakember.

A Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép a nyáron készült el, várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.