Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik.

Nevének eredete

Neve a Szeben patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város.

1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye.

1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra.2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

Látnivalók

• A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
• A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
• A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
• A római katolikus templom 1733-ban épült.
• Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
• Zsinagóga
• A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
• A volt városháza épületében történeti múzeum működik.
• A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

Híres emberek

A 19. század végén a városban már járt a villamos

• Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
• Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
• Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
• Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
• Itt született 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
• Itt született 1836. október 14-én Haller Károly jogász, egyetemi tanár, Kolozsvár polgármestere, a magyar országgyűlés főrendiházának tagja
• Itt született 1838. január 28-án Koller Károly udvari fényképész, a Ferenc József-rend lovagja.
• Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
• Itt született 1857. június 7-én Arthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
• Itt született 1869. július 28-án Soós Károly honvédelmi miniszter.
• Itt született 1879. december 23-án Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja.
• Itt született 1882. április 26-án Kiss Géza jogász, jogtörténész, műfordító.
• Itt született 1887. február 4-én Szemák Jenő magyar jogász, a Kúria elnöke.
• Itt született 1891 december 15-én Nagy Jenő gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró.
• Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
• Itt született 1895. augusztus 21-én Otto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
• Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
• Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
• Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
• Dr.Pándy Kálmán 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.
• Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
• Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
• Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Șaguna ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.