Nagyvárad

A városháza a Sebes-Körös partján
Nagyvárad címere Nagyvárad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	megyei jogú város
Polgármester	Ilie Bolojan (2008-tól)
Irányítószám	41 0xxx
Körzethívószám	+40 (0)x59
Népesség
Népesség	206 614 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság	56 985
Földrajzi adatok
Terület	125,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyvárad Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 47° 4′, k. h. 21° 56′
é. sz. 47° 4′, k. h. 21° 56′
Nagyvárad weboldala

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.

Földrajz 

A város a Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekszik.

Parkok

• December 1. park (az egykori Széna tér helyén található), itt áll 1959-től a román katona szobra.
• Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában, a kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra.
• az egykori Rhédey-kert, ma Bălcescu park; a jelentős kiterjedésű területet gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye egykori főispánja adományozta a városnak, része a jelenlegi állatkert területe is; a "hálás" utókor az állatkert területén található Rhédey kápolnát, ahol a mecénás gróf és felesége nyugszanak hosszú évekig istállóként használta, jelenleg - felújítva - Nagyvárad egyik nevezetessége, érdemes felkeresni)
• Bunyitay liget (a kommunista érában Munkásliget, most Bratianu park)
• Magnólia park, a város Rogériusz negyedében

Történelem

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói (Split) püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad vára

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül.

Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Donatus Heissler császári lovassági tábornok^[2][3] szabadította fel a várost a töröktől.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.

Turizmus

Építészeti remekek, műemlékek

A magyar római-katolikus püspöki palota. Visszaszolgáltatásához több mint 15 évre volt szükség...

A Fekete Sas Palota

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
• Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
• Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
• Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
• 

  

  Ady Endre Múzeum elölről
• 
  
• Igazságügyi palota
• Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
• A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
• A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Szobrok, emlékművek

• Szigligeti Ede szobra az Állami (egykor Szigligeti) Színház előtt
• József Attila állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert)
• Tordai Szaniszló Ferenc szobra a római katolikus püspöki rezidencia kertjében
• Petőfi Sándor mellszobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert)
• Szacsvay Imre szoboregyüttes az Ezredévi Emléktéren
• Szent László király kőszobra a római katolikus bazilika kertjében
• Ady Endre mellszobor az egykori Széchenyi téren, az Igazságügyi Palota előtt
• Bethlen Gábor fejedelem állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert)
• A holokauszt áldozatainak emlékműve az Ullmann palota udvarán
• Iosif Vulcan (Vulkán József) márványszobra, Fekete József alkotása, 1960.
• Nicolae Balcescu bronzszobra, Fekete József alkotása, 1969.
• A nagyváradi repülőtér halljában található Zburatorul (A repülő) faszobor, Fekete József alkotása, 1975.
• Lorántffy Zsuzsanna szobra
• Mihai Eminescu költő állószobra
• Mihai Viteazul lovasszobor a Szent László téren (a helyén állt a városalapító Szent László király szororegyüttes, amelyet a püspöki palota elé száműztek az impériumváltás alkalmával)

Ma már nem látható szobrok, emlékművek

• • Szent László király szoboregyüttes
• Tisza Kálmán szoboregyüttes az egykori Tisza Kálmán téren, alkotója Szentgyörgyi István (1928). A román hatalom beálltával már nem lehetett a szobrot Nagyváradon, azaz Tisza Kálmán szülővárosában felállítani, ezért Berettyóújfaluban került felavatásra, ahol 1942-ig állt. Ekkor került Nagyváradra, mivel az ismét magyar fennhatóság alá került. Az 1945-ös impériumváltás alkalmával a szoboregyüttest eltávolították talapzatáról, mely utóbbi 1970-ig üresen állt. Az alkotást valószínüleg beolvasztották.