Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki, naponta frissítve. A már működő eljárás keretében az ország területét egy 2 × 2 kilométeres rácshálózattal fedték le, majd annak minden pontjára kiszámítják az NLA-t. Ehhez a meteorológiai információk mellett a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait is felhasználják. A számítás figyelembe veszi, hogy az alkalmazott rács adott rácspontján milyen talajtípusról van szó, mennyi a talajból felvehető víz mennyisége. A számításhoz a kutatók és a meteorológusok felhasználják Magyarország talajtípus-eloszlását is.

A gyökérzónától a csapadékösszegig

Az MTA szerint a számításokhoz ugyancsak fontos tudni, hogy az adott területen milyen növény él. Az eljárásban az őszi vetésű és a tavaszi vetésű növények, illetve a gyep közül lehet választani. (A térképen megjelenő adatok a gyepre vannak kiszámítva.) A növény gyökérzónájának négy különböző mélységű talajrétegben történő eloszlása függ a növény fejlettségétől. Szintén ettől függ a számításokban figyelembe vett levélfelület. Mindkét információ az év napjaira megadott táblázati értékekből áll rendelkezésre. A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A csapadék, a szél, a hőmérséklet és a napsugárzás együttes hatásának figyelembevételével egy egész évben számított talajmodell segítségével folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket a négy különböző talajszint mélységében, illetve kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékösszeget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.

A napi léptékű aszályindex meghatározása az alábbi lépésekben történik:
1. Potenciális növényi párologtatás számítása a potenciális párolgás és az aktuális levélfelület-index függvényében.
2. Gyökéreloszlás kiszámítása az aktuális gyökerezési mélység és a növény specifikus gyökéreloszlási jellemzői alapján.
3. A talajból felvehető víz mennyisége az aktuális rétegenkénti talajnedvesség-értékelés és a gyökéreloszlás ismeretében. 
4. Aszályindex meghatározása a potenciális növényi párologtatás és a talajból felvehető víz mennyisége alapján. 
5. Az aszályindex értékének módosítása a napi maximális hőmérséklet értéke alapján.
6. Az aszályindex értékének módosítása a napi csapadékmennyiség ismeretében.

Ide kattintva nézhető meg a naponta frissülő aszályindex-térkép

A számítás során eredményül kapott NLA skálája így mutat:
0 – nincs aszály 
1 – nincs aszály 
2 – enyhe aszály 
3 – közepes aszály 
4 – jelentős (nagy) aszály
5 – súlyos aszály