Magyarország nyolcadik natúrparkját a Somogy megyei Törökkoppányban tegnap avatták fel; a természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló csaknem 400 hektáros terület a Koppány völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár avatóbeszédében felidézte: az 1990-es évek közepétől ismertek az első natúrpark alapítási kezdeményezések, natúrpark címet pedig 2004-től kaphatnak azon szervezetek, amelyek ehhez benyújtják a megfelelő dokumentációt.

A Koppánymente Natúrparkkal együtt nyolc natúrpark rendelkezik hivatalos miniszteri névhasználati engedéllyel - mondta az államtitkár a Koppány vezér szabadidőparkban tartott ünnepségen, hozzátéve: ezen kívül további 12 natúrparki kezdeményezés ismert.

A natúrparkok a természeti és kulturális értékekre építő, azokat fenntartó módon megőrző és hasznosító helyi kezdeményezésekként ismertek Európa számos országában - mondta Rácz András, aki a Koppány völgyében létrehozott natúrparkról szólva kiemelte: "a döntően helyi lakosokból álló egyesület felismerte, hogy csak az együttműködés teszi lehetővé egy fenntartható környezeti társadalmi és gazdasági kialakításának a megalapozását".

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a Koppány patak völgyében már eddig is sikeres táj rehabilitáció, alkalmazkodó erdő- és mezőgazdálkodás, valamint tudományos és monitoring tevékenység folyt, amely egyben jelentős turizmust is generált.

Ezt az összefogást és együttműködést tapasztalták a Koppánymenti Natúrpark szakmai dokumentációjában a megfogalmazott rövid és hosszú távú tervekben, amelyek egyaránt tartalmaznak gazdasági, környezeti és társadalmi célokat - mondta a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület által benyújtott projektről, példaként említve ebből a fiatalok helyben maradásának ösztönzését, a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősítését, a helyi élelmiszertermelést, a biodiverzitás megőrzését és az élőhelyek fejlesztését.

Az államtitkár szólt arról is, hogy alig egy évvel ezelőtt egy új korszakot indítottak a hazai natúrparkok történetében, amikor a minisztérium, a Magyar Natúrpark Szövetség, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Vidékhálózat együttműködési megállapodást írt alá a magyarországi natúrparkok jövőjéről.

Az elmúlt egy évben elkészült az új koncepció első része, amelyben pontosan definiálták a natúrpark fogalmát, célját, jellemzőit, a megalakulás feltételeit, a munkaszervezet kialakítását, valamint a névhasználati cím adományozásának és visszavonásának az eljárásrendjét - ismertette Rácz András, hozzátéve: mindezt a következő évben miniszteri rendeletben szabályozzák. Jelezte: a koncepció ezt követő második része pedig majd arról szól, hogyan lehet a natúrparki fejlesztéseknek a pályázati rendszerekben prioritást biztosítani, és hogy miként működhetnek együtt a nemzeti parkokkal, és az egyéb szereplőkkel. 

A natúrpark célja az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése, az élőhelyek, a fajok védelme, a táj gondozása, ápolása, a környezeti káros hatások minimalizálása, a hagyományos természetbarát gazdálkodás és az ökoturizmus támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése, a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése helyi kezdeményezések bevonásával.

Az első magyarországi natúrpark a határon átnyúló, magyar-osztrák kezdeményezésre létrejött Írottkő Natúrpark volt, amelynek egy része Magyarországon, másik része Ausztriában található.

Jelenleg hét, államilag elismert natúrpark van az országban:

a Vértesi,

az Írottkő,

a Sokoró-Pannontáj,

a Cserhát,

a Szatmár-Bereg,

a Gerecse és a

Hét Patak Gyöngye Natúrpark.

Földművelésügyi Minisztérium sajtóközlemény

2014. szeptember 20. 14:17