Miért csíkos a zebra? Tényleg a ragadozók elől való rejtőzködést segíti, vagy netán a legyektől véd? Esetleg a csorda tagjainak azonosítására szolgál, mint egy vonalkód? Sok még a nyitott kérdés, de a legáltalánosabb nézetet, a csíkok rejtőzködésben való szerepét nemrégiben megcáfolták a kutatók.

Újabb tanulmány született a zebracsíkokról, azonban ezúttal nem újabb ötlettel álltak elő, hanem az egyik legrégebb óta ismert magyarázatot cáfolták a kutatók.

A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, aki a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.

A kutatók most megvizsgálták, jelent-e bármilyen optikai előnyt a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével nézik a helyzetet. Meglepetés, vagy sem, mindenki döntse el maga, de a lényeg, hogy nem jelent.

A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok vizsgálódnak, csak akkor lesznek jól kivehetőek, mikor a ragadozók már jóval közelebb érnek a zebrákhoz, tehát már csak bőven a támadás megkezdése után érzékelik a csíkokat. Ez azt jelenti, hogy nappal körülbelül 50, szürkületkor körülbelül 30, éjjel mindössze 9 méterről. A zebrák pedig ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, már csak azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.

A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta elmélet és szóbeszéd, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy nincs valóságalapja.

Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről érzékeli a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, ez nem jelenti, hogy a mintázatnak bármilyen szerepe van a csorda együttartásában: más, csordában élő, ámde csíktalan fajok legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.

A zebracsíkok rejtélye úgy tűnik, egy darabig még rejtély marad, hiszen továbbra is csak ötletek és feltevések léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen tudományos bizonyítékok.