A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik.

Méhely patkósdenevér (Rhinolophus mehelyi) 
Fotó: Profimedia

A fényt tükröző üvegépületek megváltoztatják az állatok optikai környezetét. A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek „vakfoltot" jelentenek a repülő emlősök „radarján", akadálytalannak érzékelik az útvonalat - magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa.

A denevérek ultrahang segítségével érzékelik az útjukban lévő tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a visszhangra, hogy elkészítsék a környék „hangzó térképét".

A természetes akadályok, az erdő fái visszhangozzák valamennyire a denevérkiáltást, a függőleges, tükröződő felületek azonban - úgy tűnik - becsapják őket, azt hiszik, hogy útjuk akadálytalan, így belecsapódhatnak az üvegfalakba. Ez történik a madarakkal is, mert szabad átrepülésre alkalmas képet látnak, és ha a keret és egyéb jelek alapján nem tanulták meg felismerni az üveget, teljes sebességgel nekirepülnek az ablaknak, és az esetek jelentős százalékában halálos sérülést szenvednek.

A denevéreket pedig azért tévesztik meg a üvegpaloták ablakai, mert „a  függőleges felületek úgy verik vissza a hangot, hogy azt nehéz érzékelniük, ezért nő a becsapódás veszélye" - mutatott rá Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ultrahang-specialistája.

A repülő emlősök sima, függőleges felületekkel nem nagyon találkoznak a természetes élőhelyükön, a vízszintes felületeket viszont ismerik, a vízhez közel merészkednek, hogy igyanak belőle.

A kutatók a közönséges denevér (Myotis myotis) repülését tanulmányozták sötét alagútban: fémtáblát helyeztek el az alagútban függőlegesen és vízszintesen is, majd figyelték, mi történik.

Huszonegy állatból 19 ütközött a függőleges táblának legalább egyszer, a vízszintesnek egyik sem. Egyetlen denevér sem sérült meg a kísérletek alatt.

A tanulmány magyarázatot ad arra, miért találnak az épületek közelében sebesült vagy elpusztult denevéreket. Azt javasolják, a repülő emlősök vándorlási, táplálékkereső útvonalán ne építsenek ilyen felületek borította épületeket.

A denevérek a világ szárazföldi emlőseinek egyötödét teszik ki, a leginkább veszélyeztetett fajok közé tartoznak.