Gondoltad volna, hogy egy látszólag eseménytelen, alvással töltött éjszaka alatt mennyi minden történik veled?

A cikk szerzője:Futaki Balázs

Életünk egyharmadát töltjük alvással. Alszunk, mert elfáradtunk, alszunk, mert itt az ideje. Különböző minőségű és mennyiségű alvással töltjük az éjszakáinkat, igényeink és lehetőségeink szerint.

Vannak, akik azt állítják: soha nem álmodnak semmit – ma már tudjuk, hogy csak nem emlékeznek az „éjszakai vetítésre”. Az igazán pihentető alvás után rendszerint semmi nem ugrik be az éjszakai képekből, de vannak életszakaszok, mikor rendszeresen megmaradnak az álomban átélt események. Az álmok megélése is igen változó lehet. Álmunkat átélhetjük úgy, mintha az ébrenlét cselekvői lennénk, de az eseményeket tapasztalhatjuk kívülállóként is. Láthatjuk színesen, de fekete-fehéren, érezhetünk illatokat, ízeket, esetleg fájdalmat vagy szexuális örömöt.

Alszik a testünk

Az alvási folyamat periodikusságában az izmaink fokozatosan ellazulnak, és a REM-fázis kivételével alvás alatti mozgásra képesek. (A REM-fázisban izmaink ideiglenesen „megbénulnak”.) Idegrendszerünk működése alábbhagy, szívverésünk lelassul, vérnyomásunk csökken. A testhőmérséklet is egy egész Celsius-fokkal alacsonyabb lesz. Légzésünk lelassul, és néha kihagy, testünk egésze megpihen.

Tudatunk is alszik?

Az alváskutatók az agyhullámok vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy az alvás alapvetően NREM, azaz nem szemmozgásos és REM, szemmozgásos fázisból áll. A nem szemmozgásos fázisban négy alvástípus különböztethető meg.

Béta-fázis: Még az ébrenlét fázisa. Az izmok még nem ernyedtek, és az ellenőrző gondolkodás is jelen van.

Alfa-fázis: Átmenet az álom és az ébrenlét között. Ez általában oly rövid, hogy az álmodó alig veszi észre. A különböző agytornák ezt a szakaszt próbálják felismerhetővé tenni az álmodó előtt, ennek a fázisnak a megtartásával és irányításával a különböző lelki gyakorlatok hatása is növelhető. A Silva-féle agykontroll is ennek a szakasznak a felismertetésével kezdi a gyakorlatokat.

Théta-fázis: Ahol még mindig nem álmodunk. Ez már a mély meditációkban kívánatos agyhullám.

Delta-fázis: a mélyalvás időszaka. Ekkor a legnehezebb felkelteni az alvót. Ezekben a szakaszokban fokozatosan, folyamatosan lassulnak és egyre nagyobb amplitúdót mutatnak az agyi frekvenciák.

Tudatunk az alvás alatt teszi helyre a nap folyamán elraktározott információkat az agykéregbe. A napi több, rövidke alvás gyakrabban felszabadítja a hippokampuszban tárolt információkat. Álmodni csakis a REM-fázisban szoktunk, viszont ekkor mindenki álmodik. A REM, Rapid Eye Movment angol mozaikszava, mely az alvás alatti gyors szemmozgást jelzi. A fent felsorolt fázisokban szemünk nem mozog, élesen lefelé vagy felfelé néz. REM közben viszont nagyon gyorsan mozog szinte minden irányba, úgy, mintha valóban látnánk azokat az álomképeket, amelyek kivetülnek. Ekkor gyorsul a szívverésünk, légzésünk is szapora, esetleg szabálytalan lesz. Ez a szakasz tarthat néhány percig, vagy akár egy óráig is. A fenti összes fázis az alvás idejében folytonosan ismétlődik (meghatározott sorrendben), így a 8 órai alvás közben ez a 90-120 perces ciklus 4-6-szor fordulhat elő.

Tudatos alvás

A magas hegyek bölcsei között és most már a jelen kor társadalmában is ismert elgondolás, hogy az alvást tölthetjük éberebben. Ez az állapot a valódi pihenést és az alvás igazi funkcióját nem befolyásolja, de életünkre pozitív hatást tudunk vele gyakorolni. Ez pedig a tudatos alvás. Vannak emberek, akik a különböző, e célt szolgáló technikák ismerete nélkül is képesek felismerni egy álomban, hogy álmodnak, sőt az álmukat irányítani is tudják. Ezzel pedig a felkészült utazók a tudatuk olyan szintjére áshatnak le, ahol rengeteg egészségi és lelki problémát képesek orvosolni.

REM és NREM

Kutatások bizonyítják, hogy az alvási periódusok különböző funkciót töltenek be. Míg a NREM, azaz nem szemmozgásos alvásban (béta, alfa, théta, delta fázisok) a test regenerálódása folyik – így többek között bizonyított, hogy ilyenkor termelődik az agyalapi mirigy (hipofízis) által a szomatotropin (növekedési hormon), deltafázisban –, addig a REM, azaz a gyors szemmozgásos fázisban az agyi működés memóriafunkcióiban játszik fontos szerepet.