Hogy milyen ásványvizet iszol, azt jó esetben nem csak a reklámok határozzák meg. Figyeld az ásványianyag-tartalmukat is!

Írta:Futaki Balázs

A víz élettani szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű. A legtöbb létfontosságú folyamat vizes közegben megy végbe, így az is érthető, miért olyan fontos a szervezet megfelelő hidratáltsága.

A víz nem csupán fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke. Lehetővé teszi a vérkeringést, és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásban. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. Testünkben a víz egyben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék.

Annak ellenére, hogy mennyire fontos a víz a szervezet számára, viszonylag kis figyelmet fordítunk rá. Milyen mennyiségben és minőségben fogyasszuk? Folyadékszükségletünk egyénenként igen változó lehet. Erősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, életkorunktól, táplálkozásunktól, fizikai aktivitásunktól, illetve a verejtékezés nagyságától. Egy felnőtt embernek tehát naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, stb.) tudjuk fedezni.

Tudtad?

Szerveink különböző mértékben tartalmazhatnak vizet. Legkevesebb a fogakban 10 százalék, a csontokban 22 százalék, a zsírszövetben 30 százalék található. Az agy 78 százaléka, a vér 86 százaléka, a szív 77 százaléka, a máj 84 százaléka, az izmok 70 százaléka víz.

Az ásványvizek

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Magyarország vízkészletei kiemelkedő méretűek. A felszín alatti vizek, így az ivóvíz minősége igen jó, 70 százaléka kifogástalannak mondható.

Életünk során sokféle vizet fogyasztunk: egy ember évente közel 1000 liter folyadékot iszik, s eközben akár több mint 200 kg kőzetet „fogyaszt el”, különböző oldott ásványi anyagok formájában.

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványi só pótlását egyaránt szolgálja, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium, magnézium, kálium és nátrium, melyek mellett megtalálható a klór, a vas, a cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. Az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet településenként vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli üdítő hatásukat.

Hogyan válassz ásványvizet?

A rendszeres fogyasztásra szánt ásványvizek kiválasztásakor ügyelj arra, hogy a termék minél kisebb – 20 mg/l alatti – nátriumtartalmú legyen, ugyanis sózással így is elég mennyiséget juttatunk szervezetünkbe. Különösen fontos, hogy a nagyobb nátriumtartalmú vizek fogyasztása emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén nem ajánlott.

Egyes ásványvizek és gyógyvizek jótékony hatásúak lehetnek bizonyos emésztőrendszeri panaszokra. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a Na-, K-hidrogén-karbonátos ásványvizek jól alkalmazhatók gyomorsavtúltengésre, illetve epepanaszokra. Ca-, Mg-hidrogén-karbonátos vizek hatékonyak lehetnek csontritkulás esetén, a vastartalmú vizek pedig vashiányos állapotokban. A jódos, brómos vizek a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, az emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben jótékonyak, de az epe- és hasnyálmirigy-működés fokozására is alkalmasak. 

A keserűsós gyógyvizek, szulfátion-, Na-glaubersó-, Mg-tartalmú vizek kiválóan használhatók gyomor- és epepanaszokban. Hashajtó hatásuk igen jelentős, székrekedés megelőzésére is hasznosak lehetnek, de jó tudni, hogy gyomorfekély, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazhatók.

Végezetül: vigyázz az egyszerű szénsavas vizek fogyasztásával – gyomorsavtúltengés, gyomorfekély, puffadás esetén fogyasztásuk nem ajánlott.