Veszélyben vannak a nemzeti parkok! – mondta Szabó Marcel ombudsmanhelyettes annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint több tízezer hektárnyi védett földterület kerülhet ki a nemzeti parkok vagyonkezeléséből egy kormánydöntés nyomán.

A nemzeti parkoknak az 1970-es évektől 2002-ig volt egy felívelő időszaka, azóta kis lépésekben, de folyamatosan apadnak jogosítványai, ember- és eszközállománya. Ezt a sajnálatos tendenciát teljesítené be a vagyonkezelői jog elvétele – mondta a biztoshelyettes.

A hírekben szereplő új döntés alkotmányos aggályokat vethet fel, hiszen két évtizede alkotmánybírósági döntés mondta ki Magyarországon, hogy nem lehet a már elért természetvédelmi szintről visszalépni.

A nemzeti parkok szinte „Noé bárkái”, hiszen a nemzetközi jelentések szerint az elmúlt fél évszázadban az emberiség elpusztította a szárazföldi élőlények 40 százalékát, a 21. század végéig pedig a még velünk élők kétharmada juthat ugyanerre a sorsra – figyelmeztetett a szakember. Szerinte a nemzeti parkok területén lévő földekről elsősorban a természetvédelem szempontjai szerint kell rendelkezni, ehhez pedig az szükséges, hogy a védett területek vagyonkezelése maradjon a nemzeti parkok hatáskörében.

Alapvető kívánalom lenne, hogy legalább a nemzeti parkok területén a természetvédelemé legyen a végső szó abban a tekintetben, hogy melyek a leginkább védendő értékek, és hogy milyen természetvédelmi kezelés szükséges e területeken.

Szabó Marcel anyagi érdekekkel magyarázta a természetvédelmi szempontok háttérbe szorulását. A zöldombudsman a jelenlegi helyzetet bemutatva elmondta: a nemzeti parkok földjük egy részét szigorú környezetvédelmi feltételekkel haszonbérbe adják.

Ezeken a területeken is környezetkímélő hasznosítás folyik, például a legeltető állattartás, kaszálás. A földek más részét a nemzeti parkok saját kezelésükben tartják, és így közvetlenül érvényesítik a természetvédelmi követelményeket.

Az ombudsmanhelyettes felidézte: a nemzeti parkok vagyonkezeléséből kikerülő földek ügye emlékeztet arra a két évtizeddel ezelőtti helyzetre, amikor az állam egyes természetvédelmi jelentőségű földterületek állami tulajdonát és környezetvédelmi vagyonkezelését a kárpótlás miatt meg kívánta szüntetni.

A nemzeti parkok saját kezelésében lévő földek elvétele jelentős bevételektől fosztaná meg a nemzeti parkokat, így azok önrész hiányában nem tudnák folytatni sikeres uniós pályázati gyakorlatukat.

Az olyan nemzedékeken átívelő nagy célokhoz, melyeket például nemzeti parkok szolgálnak, szükség van stabil anyagi alapokra, gazdasági autonómiára – jegyezte meg a zöldombudsman, példaként említve Széchenyi Istvánt, aki két évszázada egyéves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. (MTI)

Előre a múltba?

A nemzeti parkok mint a természeti és kulturális értékek őrzői a jövő nemzedékek számára

A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása

A nemzeti park igazgatóságokat érintő szabályozás korábbi több módosítása után nemrégiben újabb szabályozási koncepciók elképzeléséről érkeztek hírek. Ezek kapcsán a jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel fontosnak tartja megvizsgálni, melyek azok az alkotmányos sarokpontok, amelyeket az átalakítás során figyelembe kell venni, és melyek azok az esetleges változások, amelyek meghaladhatják az alkotmányosság mércéjét. Az Alaptörvény szigorú korlátokat szab a természetvédelmileg fontos értékek megőrzésének szándékával. Az Alaptörvény P) cikke ugyanis az állam és mindenki kötelezettségévé teszi a nemzet közös örökségét képező értékek, azaz a természeti erőforrások, így különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek megőrzését a jövő nemzedékek érdekében. A nemzeti park igazgatóságok működésük során nemcsak a teljes magyar biológiai sokféleség túlélésének garanciáját jelentik, de kiemelt feladatot látnak el valamennyi fenti értékek átmentésében

.  

1.                  A nemzeti parkokkal kapcsolatos állásfoglalást különlegesen aktuálissá teszi a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelését érintő várható átszervezések híre. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az Alkotmánybíróság 28/1994. (V.20.) környezetvédelmi alaphatározatához, amelyben a testület elvi éllel kimondta, hogy az elért környezetvédelmi szint nem csökkenthető. Az Alkotmánybíróság e határozatában hangsúlyosan kiáll a védett természeti területek feletti állami tulajdon, illetve a nemzeti park igazgatóságok által végzett természetvédelmi vagyonkezelés garanciális szerepe mellett. A húsz évvel ezelőtti és a mai helyzet nagyban emlékeztet egymásra. A korábbi ügy lényege, hogy a jogszabály-módosítás folytán védett illetve védelemre kijelölt mezőgazdasági területek kerültek volna ki a természetvédelmi vagyonkezelés alól, amiről az Alkotmánybíróság akkor egyértelműen kimondta, hogy a védelmi szinttől való visszalépésnek minősül, ezért alkotmányellenes. Az Alaptörvény ide vonatkozó XXI. cikkének szövege (egészséges környezethez való alapjog) tartalmában megegyezik a korábbi Alkotmány 18. §-ával, ezért az Alkotmánybíróság elvi tétele ma is irányadó.
 

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatának fényében elmondható, hogy minden olyan esetleges átszervezés, amely során a védett természeti területek természetvédelmi vagyonkezelése megszűnik, illetve a vagyonkezelés a nemzeti park igazgatóságoktól egy nem természetvédelmi alapfeladatra rendelt szervhez kerül át, sértheti az egészséges környezethez való alapjogot és alkotmányos visszásság aggályát veti fel.
 

Megfontolást érdemlő fontos körülmény az is, hogy a nemzeti park igazgatóságok saját bevételének fontos forrása a vagyonkezelésükben álló védett földterületekből származó haszonbérleti díj. Másrészről földterületek az Európai Uniós pályázati forrásokhoz szükséges önerő szempontjából is nélkülözhetetlenek, valamint a pályázatok jelentős részénél feltétel a területek saját vagyonkezelésben léte. A vagyonkezelésükben álló területek csökkentése ezért a megfelelő színvonalú működőképességüket is veszélyezteti. 

2. A szószóló felhívja a figyelmet arra is, hogy a nemzeti parkokat érintő szabályozás számos egyéb ponton sem szentel megfelelő figyelmet a jövő nemzedékek érdekeinek. A legfontosabb hiányosság, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nem feltétlenül a természetvédelmi érdek kap prioritást a védett természeti területeken. A nemzetközi példákban eltérő szabályozási koncepciók léteznek, de az általánosnak mondható, hogy a leginkább védelemre méltó területek lehatárolása és a védett területek kezelése a Nemzeti Park Igazgatóságok kompetenciájába tartozik. Magyarországon azonban egyik esetben sem őket illeti a végső szó.  Így van ez különösen a Nemzeti Parkok területének övezeti besorolásakor, ahol a Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi szempontú övezeti besorolási javaslata a végső döntés megszületéséig - a gazdasági megfontolások fényében - akár alapvetően is módosulhat.

3. Az állami szervek bevételi elvárásai is korlátot szabhatnak a természetvédelmi célok érvényesülésének. E helytelen szemlélet bukkan fel például az Állami Számvevőszék 2012. évi nemzeti parkokról szóló jelentésében is, amely a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú erdőkezelését azért nem tartja hatékonynak, mert e tevékenységből csak egy évben származott nyereségük. A Nemzeti Park Igazgatóságok tevékenységének megítélésében azonban nem lehet a profit siker mércéje.
 

4. A szószóló hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a védett területeken a természetvédelmi célok elsődlegességének kell érvényesülnie.

 Ennek érdekében fontos elvárás, hogy a védett területek természetvédelmi kezelésének szabályait a Nemzeti Park Igazgatóságok határozhassák meg. Ezzel egybecsengenek a külföldi megoldások is. Ausztriában pl.: a védett erdők kizárólag nemzeti parki vagyonkezelésében állnak, Finnországban pedig a természetvédelmi szempontból kiemelkedő erdőrészletekben tilos gazdasági célú erdőgazdasági tevékenységet folytatni. Az erdőtervezés továbbfejlesztése során ezért minél hamarabb felül kell vizsgálni azt a szabályozást, amely szerint a gazdálkodási szempontok alapján készülő körzeti erdőterv bizonyos esetekben természetvédelmi kezelési tervnek is tekintendő, lerontva ezzel a természetvédelmi célok primátusát.

• Csökkenti a természetvédelmi célok elsődlegességét továbbá az a probléma is, hogy a jelenlegi rendszerben gyakran még a természetvédelmi szempontból legkiemelkedőbb területek sem a Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében állnak, amely lényegesen csökkenti a természetvédelmi szempontú érdekérvényesítés lehetőségét a területen gazdálkodó szervezetek érdekeivel szemben. Mindezek alapján a jövő nemzedékek szószólója javasolja, hogy a magas szintű természetvédelem garanciája érdekében a védett természeti területek vagyonkezelését a megfelelő szakértelemmel rendelkező Nemzeti Park Igazgatóság lássa el.

• A gazdasági érdekek miatt késik a Nemzeti Parkok területének övezeti kategóriákba való besorolása is, amely legalább a legértékesebb természeti területeken korlátozná a haszonelvű gazdasági tevékenységet. Az övezeti besorolások esetén természetvédelmi szempontoknak meg kell előzniük a gazdaságiakat. Kívánatos lenne, hogy Nemzeti Park Igazgatóság kaphassa a végső szót a védendő értékek kezelése kapcsán legalább a Nemzeti Park területén, és ezt semmilyen gazdasági megfontolás ne kérdőjelezhesse meg. 
•  

5. A szószóló javasolja, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságokat mint nemzedékeken  átívelő feladatokkal felruházott intézményeket stabil, önálló vagyontömeggel kellene ellátni, így biztosítva egyfajta gazdasági autonómiát számukra. Az állami források csökkenése miatt a Nemzeti Parkok költségvetésének nagyobb részét ma már saját források teszik ki. Hangsúlyozandó azonban, hogy az állam semmi esetre vonulhat ki a természetvédelmi intézményrendszer finanszírozásából. A Nemzeti Park Igazgatóságok célja, hogy a területükön található természeti és kulturális értékeket megőrizzék a magyar nemzet eljövendő generációinak számára. Ez az Alaptörvény szellemében történelmi távlatokat felölelő cél megvalósítása nem eshet áldozatul az éves költségvetési esetlegességének és korlátainak. Feltétlenül szükségesnek látjuk, hogy az alapvető célok megvalósításához elengedő, erre a célra rendelt a Nemzeti Park Igazgatóságok vagyonkezelésében álló vagyontömeg biztosítson kellő garanciát a Nemzeti Park Igazgatóságok hosszú távú működőképességére és az általuk betöltendő feladat zökkenőmentes és akadálytalan ellátására.

6. A Nemzeti Park Igazgatóságok forráshiánya mindennapi működésük során is akadályozza munkájukat. A források hiánya miatt nem tudják az ingatlanok védett jogi jellegét az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Holott az egészséges környezethez való alapjog érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy ingatlanának védett jogi jellegéről, illetve az ingatlant terhelő korlátozásokról minden tulajdonos megfelelő módon értesülhessen. Jogbizonytalanságot okoz, hogy nem történt meg ezek teljes körű ingatlan-nyilvántartási feljegyzése. A megoldás a Nemzeti Park Igazgatóságoknak biztosított földhivatali tárgyi illetékmentesség vagy megfelelő költségvetési források biztosítása lenne. 

7. A szószóló felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok erdei iskoláikkal, erdei óvoda programjaikkal, nemzeti történelmi emlékhelyeikkel, látogatóközpontjaikkal a környezeti nevelés terén is pótolhatatlan szerepet játszanak. Fontos partnerek lehetnek az szószóló által kezdeményezett országos faültetési programban is. A „Fák Nemzetünk Jövő Generációiért” kezdeményezés célja, hogy a helyi közösségek minden magyar gyermek születését egy őshonos erdei vagy gyümölcsfa elültetésével ünnepeljék meg, többek között a Nemzeti Parkok területein, ún. „gyermekligetek” létrehozásával.  

A HIVATAL RÉSZLETES ÁLLÁSFOGLALÁSA:   Nemzeti Park állásfoglalás Szabó Marcel (545 KB pdf)

FORRÁS :

GREENFO ZÖLD ÍRÁNYTŰ A NETEN

2014. december 17. 17:09

Száznál több szervezet a nemzeti parki földek védelmében

FORRÁS :

GREENFO ZÖLD ÍRÁNYTŰ A NETEN

2014. december 10. 10:36

Ma tárgyalja a kormány a védett területek vagyonkezelésének ügyét. Százhat civil szervezet csatlakozott az országos természetvédelmi szervezetek kezdeményezéséhez, hogy a Kormány kedvező döntését kérve megelőzzék a természetvédelem helyzetének további gyengülését.

A hazai természetvédelem már korántsem áll erős lábakon. Az egykori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak már csak a maradéka létezik a kormányzaton belül, és további átszervezések jöhetnek szóba, amelyek a természetvédelmi intézményrendszer gyengülésén keresztül hazánk környezeti állapotának romlásához vezethetnek. A védett területek vagyonkezelésének elvétele a nemzeti park igazgatóságoktól egyike lehet ezen kedvezőtlen döntéseknek.

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet ezért november 20-án levelet intézett a kormányhoz, azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország nyomatékosította levelében, hogy semmilyen garanciát nem lát arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntés a természeti állapot romlását fogja eredményezni. Az érintett területek kérdéses sorsa mellett a szakértők attól is tartanak, hogy a nemzeti parkok jelentős bérleti díjtól esnek majd el, ami a költségvetésüket is felboríthatja, így a természetvédelmi infrastruktúra lábai tovább gyengülnek.

A természetvédők leveléhez az elmúlt héten 106, - többségében környezetvédelmi - civil szervezet[ii] csatlakozott, de kezdeményezésüket többek között a Professzorok Batthyány Köre, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, illetve több helyi gazdaszervezet, és biokultúra egyesület is támogatja.

A civilek továbbra is kérik a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a természetvédelmi intézményrendszer hosszú távon megerősödhessen.

A három országos természetvédő szervezet december 4-én egy új mozgalmat indított, hogy megerősítse a természetvédelem helyzetét Magyarországon. További információ:

A levélben megfogalmazott ügyet 2014. december 9-ig támogató 106 szervezet:

"Bihar" Kis-Sárréti Civilek Társasága
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Bábonymegyeri Gazdatanács
Baloldali Alternatíva Egyesülés
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány
Beregi Természet és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Bese Természetvédelmi Egyesület
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
BME Egyetemi Zöld Kör
BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság
Budapesti Szociális Forrásközpont
Castanea Környezetvédelmi Egyesület
CEEweb a Biológiai Sokféleségért
Civil Kontroll Egyesület
Csalán Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Cserhát Értékeiért Alapítvány
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Civil Hálózat (DARKCIH)
Domberdő Természetvédelmi Egyesület
Életfa Környezetvédő Szövetség
Élő közösségek mozgalom
E-misszió Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Erdei Iskola Egyesület
Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány
F6 Fenntarthatóságért Egyesület
Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete
Fauna Alapítvány
Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület
Fejér Szövetség
Felső - Tisza Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Független Ökológiai Központ Alapítván
Gaja Környezetvédő Egyesület
Galga Környezetvédelmi Egyesület
Galgamenti Népfőiskola
Gazdatanácsok Szövetsége
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
GÖDÖLYE Szociális Szövetkezet
Greenpeace Magyarország
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
Hatvani Környezetvédő Egyesület
Helyi Kisközösségek Nonprofit Kft.
Herman Ottó Természetvédő Kör
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Hosszúhetény Természeti Értékeiért Egyesület
Humusz Szövetség
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság
Ifjú Botanikusok Baráti Köre
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Kerekerdő Alapítvány
Keresztúri Társas Kör
Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület
Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület
Középkertért Egyesület
Közép-magyarországi Zöld Kör
Közös Sors Egyesület
Krizantén lélek- test harmonizáló és önfejlesztő egyesület az Új Emberért
Levegő Munkacsoport
Magonc Alapítvány
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyarországi Zöld Kereszt Egyesület
Mozgalom az Egészséges Város Környeztetéért Társaság
Nagykovácsi Természetvédők
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület
Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Professzorok Batthyány Köre
Reflex Környezetvédő Egyesület
Serpentes Alapítvány
Silvavitae Természetvédelmi Egyesület
Somogy Természetvédelmi Szervezet
Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület
Szemléletváltás az Életért Egyesület
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Szigetközi Természetvédelmi Egyesület
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
Szombathely-Herény Kőrösi Csoma Sándor Természetjáró Környezet és Természetvédő Egyesület
Szövetség az Élő Tiszáért
SZTE Környezetvédelmi Klub
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Tengri Íjász és Hagyományőrző Egyesület
TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Közhasznú Egyesület
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány
Védegylet
Vérteskethelyi Gazdatanács
Zöld Akció Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja
Zöld Sziget Kör
Zöld Völgyért Egyesület
Zöld Zebra Állat- és Természetvédő Egyesület