Az Alföld népe három, egymástól különböző nyelvjárást beszél: a Dél-Alföldön, Kecskemét és Szeged környékén az úgynevezett ö-ző (szögény, könyér, teröm), a Hajdúságban az í-ző (szegíny, kenyír, kemíny), Szolnok, Szabolcs és Bereg vidékén az e-ző (szegény, kenyér, kemény) nyelv használatos.

Vallásilag is megosztott az Alföld magyarsága. A többség — akárcsak az egész Kárpát-medencében — római katolikus, akik Magyarország e részén a szeged-csanádi, a váci és a debreceni, a Vajdaságban a szabadkai, a Bánságban a nagybecskereki és a temesvári, a Partiumban a nagyváradi és a szatmári, Kárpátalján pedig a munkácsi római katolikus püspökségekhez tartoznak. A kalocsai érsek az ország második számú katolikus egyházi vezetője az esztergomi érsek után.

A római pápát egyházi vezetőjükként szintén elismerő magyar görög katolikusok legnagyobb számban az Észak-Alföldön, főként Szabolcs-Szatmárban és Kárpátalján élnek, püspökségük székhelye Nyíregyháza/ Hajdúdorog, illetve Ungvár és Nagyvárad, legismertebb búcsújáróhelyük Máriapócs.

A protestánsok közül hazánkban a református egyháznak van a legtöbb híve. Sokan élnek az Alföldön, ahol a „kálvinista Rómának” nevezett Debrecen református intézményei, teológusai és hívei a 17. század óta rendkívüli szerepet játszottak nemcsak a magyar, hanem az európai reformációban is. A Hajdúság és Bihar mellett református többséget találunk a Nagykunságban, a török kort átvészelt három városban, Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön és a Duna-mellék néhány településén, a Partium és Kárpátalja egyes vidékein is. Az Alföldön református püspökségek működnek Debrecenben, Nagyváradon, Beregszászon, illetve a Vajdaságban Bácsfeketehegyen.

Az evangélikus egyháznak jórészt a szlovák és a német nemzetiség körében vannak hívei hazánkban az Alföldön is. Ők nagyrészt a Bánság, a Viharsarok, Szatmár és a Nyírség szlováksága és németsége köréből valók; a magyarok száma köztük csekély.

Még szerényebb a magyar hívek száma a görögkeleti vagy pravoszláv vallás követői között. Az Alföld peremvidékén lakó szerbek, románok, ukránok többsége tartozik hozzájuk.

Az izraelita felekezet tagjainak száma a második világháború alatti holokauszt miatt az Alföldön megfogyatkozott. A magyar zsidóság jelentősebb számban Kárpátalján és Szatmárban élt, egykori központja Nagyvárad volt. Nagykálló csodarabbijának sírja a világ zsidóságának egyik zarándokhelye. A szegedi zsinagóga sokak által látogatott, remek építészeti alkotás.

Az egyházi székhelyek általában oktatási-kulturális központok is, ahol az uralkodó vallás tanai, eszményei az intézmények életére, az emberek nevelésére, szemléletére befolyással vannak.

Az Alföldről a magyar nemzet igen sok kiválósága származik. Közülük itt néhányat említünk. Az Alföldön, Kiskőrösön született, de Kiskunfélegyházán nevelkedett világszerte legismertebb költőnk, Petőfi Sándor, aki így vall erről Szülőföldemen című versében:

Kiskunfélegyházán született 20. századi gyermekirodalmunk népszerű alkotója, Móra Ferenc, a közeli Kecskeméten pedig Kodály Zoltán zeneszerző, a nagy népzenegyűjtő tudós, illetve első nagy drámaírónk, a Bánk bán szerzője, Katona József.

Az alföldi táj és a szülőföld szeretete átsüt Szeged szülötte, Juhász Gyula versein is.

Szeged szülötte a kiváló néprajztudós, Bálint Sándor. A leghírhedtebb betyár Rózsa Sándor, aki az 1848—49-es szabadságharcban vitézül harcolt, s a leghíresebb nótaszerző, Dankó Pista is Szegeden született. A szegedi Tudományegyetem professzora volt Szent-Györgyi Albert, aki 1937-ben Stockholmban orvosi Nobel-díjat kapott.

A szomszédos bácskai nagyváros, Szabadka szülötte Kosztolányi Dezső, aki versében mély fájdalommal szól Trianonban elcsatolt szülőföldjéhez:

A Bánság, Nagyszentmiklós szülötte Révai Miklós nyelvtudós és Bartók Béla zeneszerző, a magyar népzenetudomány világhírű mestere. Temesvár adta a hittudós Temesvári Pelbártot és az építész-író Kós Károlyt, s a közeli Magyarpécskán született a 20. század legjelentősebb kultúrpolitikusa, gróf Klebelsberg Kunó. Ugyancsak e tájról származik a nagy osztrák költő, Nicolaus Lenau, s Adáról a jeles magyar nyelvész, Szarvas Gábor. Gyuláról vándorolt el Albrecht Dürer családja, s itt született Erkel Ferenc, a magyar operamuzsika atyja, a szomszédos Gyulaváriban világhírű fizikusunk, Bay Zoltán. A Nagykunságból, Karcagról származik néprajztudósunk, Györffy István.

Az Alföldön született költők és írók közül Debrecen városából való a 18. század legnagyobb magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály meg a Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály. Aradról való a 20. század jeles lírikusa, Tóth Árpád, Szatmárról pedig Dsida Jenő.

Arany János Bihar megyében, Nagyszalontán született. Versében mondja:

Nagyszalontán született fia, Arany László, illetve Sinka István költő, Zilahy Lajos író. E környékről való Kinizsi Pál és a legendás Toldi Miklóst is ide képzelte Arany.

Bihar fővárosa, Nagyvárad ringatta a nagy nemzetnevelő, egyetemalapító bíboros Pázmány Péter, valamint Teleki Mihály erdélyi fejedelem bölcsőjét, s a város szellemi gyermeke Ady Endre, a nagy költő.

Észak-Tiszántúl, illetve a Partium e vidéke adta a magyarságnak a híres bibliafordítót, Károli Gáspárt, Erdősi (Sylvester) Jánost, Bessenyei Györgyöt, a magyar nyelv és irodalom régi ápolóit, illetve Bakócz Tamást, a pápajelölt bíborost. E táj szülötte a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc s a 20. század két nagy prózaírója, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is.