A Felföld magyarországi része az Északi-középhegység, melynek tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. E hegyvidék hazánk erdőkben leggazdagabb területe, ahol alant főként tölgyesek, a magasabb részeken bükkösök vannak. A jó levegőjű, szép hegyekben sok kirándulóés üdülőhelyet létesítettek. Közéjük tartozik az ásványvizéről, gyógyüdülőjéről és kocsimúzeumáról ismert Parád, a népművészetéről híres védett falu, Hollókő. Árpád-kori templomáról nevezetes Feldebrő, középkori váráról Diósgyőr, barokk kastélyáról Szirák. A világhírű lipicai ménes tenyésztése manapság a Bükk hegységben, Szilvásváradon folyik. Az Északi-középhegységben találjuk az iskoláiról, hős védőiről és borairól híres Eger városát és várát; a hatalmas iparvárost és egyetemi-tudományos központot, Miskolcot, valamint a magyar tanítóképzés régi fellegvárát, Sárospatakot. A Felföld híres bortermő vidéke a Mátraalja, ahol egyrészt a Gyöngyös-vidéki fehér borok meg az egri bikavér terem, de még ismertebb borvidék a Hegyalja, ahol a tokaji aszúszőlőből érlelődik s készül „a borok királya, a királyok bora”.

A Felföld e vidéke is sok jeles személyt adott a hazának, kezdve a magyar forradalom és szabadságharc vezéralakjával, Kossuth Lajossal, folytatva gróf Andrássy Gyula államférfival, Mányoki Ádám festővel, Izsó Miklós szobrásszal, Lorántffy Zsuzsannával és Trefort Ágostonnal, a magyar oktatásügy alakjaival és Szabó Lőrinccel, a 20. század költőjével és műfordítójával.

A hazai Felföldön három nemzeti parkot is létesítettek: a Duna—Ipoly Nemzeti Park hatvanezer hektáros területe — amely védett növény- és madárfajok otthona — átnyúlik a Dunán, s kiterjed a Börzsönyre, a Visegrádi-hegységre, a Pilis jó részére.

A Bükki Nemzeti Park negyvenezer hektárnyi területe valóságos bükkös „őserdő”, ahol sok a barlang, és sokféle vadon élő állat fordul elő, mint a borz, a nyest, a nyuszt, a vadmacska, a szarvas, az egerészölyv, a kerecsensólyom, a törpesas és a bagoly.

Hollókő és Tokaj mellett az Aggteleki-cseppkőbarlang is a világörökség része.

A Baradla-Domica nevű barlangrendszer — amely a szlovák—magyar határt a föld alatt átszeli — Európa leghosszabb cseppkődíszes patakos barlangja. A Baradláról készült a világ első barlangtérképe, s itt található a Föld egyik legszebb barlangja, az esztrámosi Rákóczi-barlang, és itt van Európa legnagyobb állócseppköve. A barlangrendszer évezredek során kialakult változatos formájú cseppköveit a föld alatti világ szerelmesei név szerint ismerik. A barlang főága 24 kilométer járathosszúságú, átlagosan hat-nyolc méter széles és hét méter magas, de van olyan különleges kitüremkedése, mint az „Óriások terme”, amely 120 méter hosszú és 27 méter magas, vagy az ezer ember befogadására alkalmas „Hangversenyterem”. Az ide látogató a különleges barlangi növény- és állatvilág néhány tagjával (denevérek, pókok) is találkozhat a rejtelmes túrán.