Budapest a Kárpát-medence szívében, a Duna két partján fekszik. Itt van találkozási pontja az ország három nagytájának: az Alföldnek, a Felföldnek és a Dunántúlnak. A térség legfontosabb gazdasági, igazgatási, oktatási, tudományos, kulturális, közlekedési és turisztikai központja. Több mint kétezer év óta lakott terület. A rómaiak idején, a mai Óbuda területén Aquincum néven jelentős katonai és polgárváros volt itt, félszázezres lakossággal. Későbbi Buda nevét — egy monda szerint — Attila hun uralkodó e tájon szállást vert Bleda/Buda nevű bátyjáról kapta. Buda a középkorban az ország központi igazgatását és gazdaságát ellátó, jól védhető helyen épült királyi város, amelynek hatóköre az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Ekkoriban népszerű mondóka szerint: Európa legszebb városa a síkon Firenze, a vízen Velence, s a hegyen Buda volt. Virágzó fejlődése a török hódoltság alatt (1541—1686) megtört, újjászületése a 18. században kezdődött. Fejlődése a reformkorban fellendült, s az 1867-es kiegyezéssel, az Osztrák—Magyar Monarchia létrejöttével teljesedett ki. 1872-ben az addig önálló három várost, Budát, Pestet és Óbudát Budapest néven az ország székesfővárosaként egyesítették. Ez az időszak volt a magyar kapitalizmus és Budapest fejlődésének aranykora. Ekkor néhány évtized alatt jött létre a nagyváros, épültek fővárosi középületeink, oktatási, kulturális és tudományos intézményeink, pénzintézményeink, nagyvállalati irodaházaink, úri-polgári és munkás-kispolgári lakónegyedeink. A magyar honalapítás millenniuma jegyében 1896-ban Budapesten épült meg a londoni után a világ második, a kontinentális Európa első földalatti vasútja, a Városligetben felépítették a Kárpát-medence tájainak és népeinek bemutatását szolgáló hatalmas millenniumi falut, kialakították a Hősök terét, rendbehozták a Várat, s vele szemben a Duna-parton elkezdték alapozni az Országház új épületét. A világ egyik legszebb városképe alakult ki így: a Duna egyik oldalán a soktornyú kupolás Parlamenttel, lejjebb a Magyar Tudományos Akadémia székházával, a másik oldalon Budavár középkori épületeivel, a Halászbástyával, a Mátyás-templommal, meg a két partot összekötő veretes Lánchíddal. Ezt a páratlanul szép fekvésű városrészt — amelynek szépségéhez a távolabbi Gellért-hegy is hozzájárul —, a budai várnegyedet és a pest-budai Duna-partot 1987-ben az UNESCO felvette a világörökség listájára.

Az egykori királyi Várban található ma a Nemzeti Galéria, amely a magyar festészet legszebb gyűjteménye. Itt van legnagyobb könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár, itt a köztársasági elnök hivatala, a Várszínház és sok múzeum. A budai Várnegyed legtöbb épülete műemlék.

A Duna másik partját a Parlament épületének képe uralja. Itt működik az Országgyűlés, itt őrzik a Szent Koronát, s itt van a miniszterelnök hivatala. Az Országház környékén helyezkedik el a minisztériumok és a központi hivatalok nagy része. A Duna és a Kiskörút közötti városrész a Belváros, ahol az irodaházak, bankok, üzletek és szállodák többsége található. Itt van a Szent István-bazilika, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Bank, s itt, a Dohány utcában található Európa egyik legnagyobb és legszebb zsinagógája is. Budapest szíve a Margit-sziget, amely védett árnyas fáival és fürdőivel a főváros népének kedvenc pihenőhelye.

Pest utcaszerkezetét a körutak és az azokat metsző sugárutak (Rákóczi út, Andrássy út) jellemzik, ahol a felszíni közlekedés nagy része bonyolódik. Az Andrássy út végét a Hősök tere zárja, ahol a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületei között, királyaink és fejedelmeink félkörívében van a magyar hősök emlékműve. E városrészt 2002-ben a világörökség részévé nyilvánították. A Hősök tere az ünnepi koszorúzások, felvonulások és politikai gyűlések, tüntetések színhelye. Mögötte terül el a Városliget a Vidám-parkkal, az Állatkerttel. Vajdahunyad várának és a jáki templomnak a másolata is a Városligetben található. A főváros tömegközlekedése a villamos-, a trolibusz-, a földalatti járatokon és az autóbusz-hálózaton nyugszik. A külső kerületekből és Budapest környékéről a HÉV (helyiérdekű vasút) szerelvényei szállítják az utasokat. Budapestről indulnak ki autópályák, vasútvonalak, itt van az ország légikikötője, a Ferihegyi nemzetközi repülőtér, s a Csepel-szigeten működik a legnagyobb dunai hajókikötő.

Budapest a fürdők és barlangok városa is, gyógyfürdői (Gellért, Lukács, Császár) világhírűek, barlangjai is (Szemlőhegyi, Pálvölgyi) látogatottak. Jelentős kirándulóhelyek és gyümölcstermelő körzetek Budapest környékének települései: a művészek által kedvelt, részben szerb lakosságú Szentendre, a királyi kastélyáról és agráregyeteméről híres Gödöllő, a sváb hagyományokat őrző, tüdőszanatóriumáról ismert Budakeszi, gyönyörű kastélyával és Duna-parti horgászparadicsomával jeleskedik Ráckeve, püspöki székhely Vác, a Duna túloldalán fekszik Mátyás király kedvelt vára, Visegrád. A főváros környéki városok közül Százhalombatta, Érd és Dunakeszi jelentős ipari létesítményeknek ad helyet.