A termőföld a mai Magyarország legnagyobb értékű természeti erőforrása; uralkodó talajfajtáink a barna erdőtalaj (35—40%; főleg a Dunántúl) és a nagy humusztartalmú mezőségi talaj (20—25%; főleg a Kisalföld, a Mezőföld, Bácska és a Viharsarok). Réti, illetve öntéstalajok a nagy folyók mentén, homoktalajok a Duna—Tisza közén és a Nyírségben, szikesek a Hortobágyon, láptalaj pedig a Hanságban és az Ecsedilápon található. Az ország mai területének több mint a fele szántó, kert vagy szőlő, alig egyötöd része erdő, a többi rét, legelő, illetve művelésből kivont terület.

A Kárpát-medencében a föld mélye többféle ásványkincset rejt magában. Amerika felfedezése előtt Magyarországot az arany és ezüst hazájának, Európa kincsesbányájának nevezték, Selmecbánya, Körmöcbánya, Nagybánya arany- és ezüstérctelepei miatt. Vasércben főleg a Szepes-Gömöri-érchegység és Erdélyben Hunyad vidéke gazdag, mangánban és bauxitban a Bakony és a Vértes hegység a Dunántúlon. A világ egyik legnagyobb rézérc készlete Recsken található, de oly mélyen fekszik, hogy kitermelése és feldolgozása egyelőre nem gazdaságos. A Mecsek, a Dunántúli-középhegység és a borsodi bányák széntartalékai is kimerülőben vannak, a bányákat sorra bezárják. Kőolaj- és földgáz lelőhelyek találhatók Zalában, a Dél-Alföldön és Erdélyben is. Sóbányáiról Máramaros, Szék, Torda és az erdélyi Sóvidék vált híressé.

A Kárpát-medencében változatos, sokszínű és gazdag természetes növénytakaró alakult ki, amelyben kb. 2500 növényfaj található. Az alföldet az erdős sztyeppékre jellemző növénytársulások, a dombságokat és középhegységeket a lombhullató erdők társulásai, a Kárpátok hegyláncait a tűlevelű erdők és társulásaik alkotják. A honfoglalás korában még a Kárpát-medence területének csaknem kétharmadát hatalmas erdőségek borították, ma csak a terület egynegyed részét, főleg a hegyvidékeket borítja erdő. Erdeink többnyire bükkösök, kisebb részben ligetes tölgyerdők, följebb, a hegyeken pedig fenyvesek borítják a tájat. A lombhullató erdők igen változatos arculatúak, sok bennük a napfényes tisztás, a cserjékkel övezett rét, ezernyi fajta színes mezei virággal, lepkék, bogarak, rovarok tarka rajaival. Az uralkodó tölgyek társaságában találjuk a juhar-, a hárs-, a nyár-, a gyertyán-, a nyír-, a vadalma- és vadkörtefákat meg a kökény-, a som- és a galagonyabokrokat is.

A Kárpát-medence leggyakoribb termesztett növényei a gabonafélék (a búza, az árpa, a kukorica, a rozs, a zab), a gumós növények, a takarmányfélék, a zöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, paprika, paradicsom, káposzta, retek, saláta, zeller…) és a gyümölcsfélék (alma, körte, meggy, cseresznye, barack, szilva, birs, naspolya, málna, ribizli, egres, szamóca, eper, füge, szőlő). A tájon sokféle színben és formában pompázó kerti és vadvirág (tulipán, rózsa, jácint, gyöngyvirág, szegfű, dália, margaréta, ibolya, orgona) nyílik.

A változatos növénytakaróval együtt a Kárpát-medence gazdag állatvilágnak is otthont ad. Magyarország — vadállományát tekintve — Európa leggazdagabb országai közé tartozik. Világhírű trófeák, vadászati világkiállítások, neves vadászok és sok vad öregbítette az ország hírnevét.

Vannak közöttük kipusztulóban lévő, veszélyeztetett és védett állatok, mint például a réti és a parlagi sas, a kerecsensólyom, a siketfajd, a túzok, a hóbagoly, a bíbic, a gulipán, a parlagi vipera, vagy a négylábúak közül a magyar gyík, a mocsári teknős, a hiúz, a farkas a medve, a hód és a vidra. Vannak a magyarok által kedvelt, a népdalokban is gyakran feltűnő állatok, mint például az őz, a szarvas, a vadkacsa, a darumadár, a vadgalamb, a katicabogár, a fecske, a cinege, a gólya, a gém, a kócsag, a kecskebéka, a csiga, a sündisznó, a denevér. Állítólag a vándormadarak Európában csak nálunk, a Kárpát-medencében raknak fészket! A háziállatok között a leggyakrabban emlegetett a ló, a szarvasmarha, a szamár, a bivaly, a sertés, a juh, a házinyúl és a baromfi (liba, kacsa, tyúk, pulyka, házigalamb stb.).