A MEZŐFÖLD
A
Mezőföld földtanilag és tájképileg az Alföld sík vidékéhez tartozik,
annak a Dunántúlra átnyúló része. A Sió (Balaton), a Velencei-tó és a
Duna háromszögében fekvő tájegység azonban belesimul a Dél-Dunántúl
dombvidékébe és hegyeinek lankáiba. Fejér megye déli és Tolna megye
északi felét fogja egybe e táj, amelynek termékeny lösztalaján magas
színvonalú gazdálkodás folyik. Fő terményei a búza, a kukorica és a
cukorrépa. Itt terem a híres, fehér húsú cecei paprika, s jelentős a Mezőföld állatállománya is.
A Mezőföld két új iparvárosa a Duna mentén létesült. Egyik az 1950-es években épült Dunaújváros
(egy időben Sztálinváros, régebben Dunapentele), ahol az ország
legnagyobb vas- és acélkohászati gyára működik, s papírgyár is található
itt. A másik Paks, amelynek atomerőműve a magyar
villamosenergia-termelés felét biztosítja. A Mezőföld, a Balaton-környék
és a Dunántúli-középhegység metszéspontján helyezkedik el a három
tájegység legnagyobb városa, egykor az Árpád-ház koronázó székhelye, Székesfehérvár.
Itt az ország második legnagyobb ipari központjában — a jól ismert
Ikarus Autóbuszgyár s a Videoton mellett — olyan nemzetközi cégek
létesítettek gyáregységet, mint a Ford és az IBM.
A Balaton—Velencei tó törésvonalától délre elterülő dunántúli táj szülötte a török kor hírmondó énekese, Tinódi Lantos Sebestyén; a magyar reformkor kiemelkedő költője, Vörösmarty Mihály; nemzetnevelő írója és kultuszminisztere, Eötvös József;jeles építésze, Ybl Miklós; az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza; a jeles finnugrista nyelvész, Sajnovics János; a történész Szekfű Gyula, s e tájon nevelkedett a 20. század nagy írói közül Illyés Gyula és Németh László.
Kommentáld!