Természet: NEMZETISMETRET - A MAGYAR CIMER ÉS A NEMZETI SZINEK

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A nemzeti jelképek világa

Ősi magyar jelkép a turulmadár. A Turul-emlékmű Tiszaújlakon, KárpátaljánSzokták a nemzetet szimbolikus közösségnek is nevezni. Vagyis: a nemzetet a közös jelképek ereje tartja össze. Jelrendszer, másképpen a közösségi emlékezet által megőrzött — és nemzedékről nemzedékre továbbadott — történetek, képek és jelek. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása annak a feltétele, hogy valaki beletartozzék az illető nemzet közösségébe.

Milyen elemek tartoznak ebbe a jelrendszerbe? A nemzeti zászló (színek), a címer, a nemzet himnusza csakúgy, mint a történelmi hősök, a sajátos földrajzi elemek, a gasztronómia, a flóra meg a fauna jellegzetességei vagy a művelődési szokások. Nehéz pontosan meghatározni, meddig terjed a nemzeti jelképek köre. Egyes nemzeteknél másmás lehet a jelképek tartománya. Az 1990-es délvidéki háború magyar jelképe Szentlászló közsség templomaA franciáknak és az ausztráloknak például közkeletű állatjelképük (gall kakas, kenguru) van, nekünk, magyaroknak nincs ilyen, mások által is egyértelműen elfogadott jelképünk az állatok világából. Ezeknek a jelképeknek gyakran igen hosszú az előtörténetük, ám valójában a nemzetté válás folyamatában alakulnak ki, majd rögződik a közösségi tudatban ez a jelrendszer. A jelképek segítik a nemzet megteremtését, a közösséggel való azonosulást. Terjesztik őket az iskolák, a tankönyvek, az egyházak, a nemzeti kultúra olyan meghatározó intézményei, mint a múzeumok, az akadémia, a színházak, és ha létezik valamennyire független állami keret, az állami és helyhatósági kulturális intézmények, sőt a hadsereg is.

Nemzeti jelképeknek tekinthetjük természetesen az állami szuverenitást kifejező szimbólumokat, melyek benne foglaltatnak az alkotmányban. Éppen Közép- Európával és Magyarországgal kapcsolatban fontos emlékeztetnünk arra, hogy — állami önállóság híján — nem azonos körülmények között jöttek létre ezek a jelképek. 1896-ban, amikor Athénben, az első modern olimpián Hajós Alfréd megszerezte hazánknak az első aranyérmet úszásban, a görög királyi katonazenekar az osztrák himnuszt kezdte játszani bajnokunk tiszteletére. Az Osztrák—Magyar Monarchia részét alkotó Magyarország nem számított akkor a nemzetközi jog külön alanyának.

 

A magyar címer és a nemzeti színek

Magyarország vármegyéi a Magyar Királyság és a megyék címerévelA címerek eredete a középkorba vezet. Eleinte a lovagok fegyverhasználati szimbóluma volt. Később — mint állandó jelvény — családok, nemzetségek, területek megkülönböztetésére szolgált, használata nemesi kiváltság volt. A nemzeti (állami) címer rendszerint az uralkodó nemzetség, dinasztia címeréből származik. Az állami címerekben gyakran megtaláljuk az uralkodás, a hatalom jelképeit, az állatok, a madarak királyát, az oroszlánt, a sast és a koronát.

A magyar címer szerves alkotórésze a Szent Korona. Önmagában is fontos nemzeti szimbólumunk, hiszen a koronába vetett hit az államalapítástól kezdve végigkíséri történelmünket.

Székelykapu - a székelység jelképévé vált évszázadok soránA középkorban a királyok közötti vérségi kapcsolat mellett fontos volt az a misztikus kapcsolat az első királlyal, melyet a Szent Korona közvetített. A középkori Magyarországon — és később is — az új uralkodó abban a pillanatban lett legitim, törvényes király, amikor a fejére helyezték a Szent Koronát. Ez a királyi jelvény az európai történelem egyik legrégibb uralkodói koronája; a rendi fölfogás szerint az országé. Két fontos jelképi tartalmát kell megemlíteni. Az egyik a magyar államiság folytonossága az államalapító szent királytól kezdve. A másik pedig az, hogy a Szent Korona az ország területét jelenti.

Az országcímerben található királyi korona nem utal feltétlenül az illető ország államformájára. Nem Magyarország az egyetlen köztársaság, amelynek címere megőrizte a koronát. A mai magyarok szemében államiságunk ezeréves múltját, országunk függetlenségét a korona jelképezi.

Címeres sótartó Lengyeltótiból (csontfaragás, 1891)A pajzs alakú címernek mind a két fele az Árpádok dinasztikus címeréből származik. Királyi pecséteken, művészeti alkotásokon, pénzeken megjelenik a középkorban mind a vörös-ezüst sávok (a heraldika nyelvén: pólyák) együttese, mind pedig a kettős kereszt. Jóval később születtek a jelképeket magyarázó mesék, melyek a címer egyes elemeit az ország földrajzával hozták kapcsolatba. Ezeknek a magyarázatoknak nincs heraldikai alapjuk, mégis népszerűek lettek évszázadokon keresztül. Werbőczy Istvántól származik a négy ezüst pólya azonosítása a négy „országos” folyóval (Duna, Tisza, Dráva, Száva), a 17. században született meg a kettős kereszt hármas halom formájú talapzatát három hegységnek (Tátra, Fátra, Mátra) tekintő értelmezés. A három hegység kiválasztását bizonyára nevük szóalakja, rímelésük is segítette. Szükséges azonban hangsúlyozni: belemagyarázásról van szó, ha úgy tetszik, mesékről.

Magyarország címere című négysoros versében Vörösmarty Mihály így fogalmazta meg e nemzeti jelképünk üzenetét:

„Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben,
Téridet országos négy folyam árja szegi;
Ám természettől mindez lelketlen ajándék:
Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.”



Címer és zászló. Meg szokták kérdezni: mi volt előbb, az országcímer vagy a zászló, a piros-fehér-zöld lobogó? A nemzeti színek leggyakrabban a címerből valók. A címer színeinek a kombinációjából. A zászló eredete a hadviseléssel függ össze. Főképp a saját és az ellenséges csapatok megkülönböztetésére szolgált.

A piros-fehér-zöld magyar nemzeti színek az országcímer vörös-ezüst pólyáiból, valamint a vörös hátterű ezüst kettős kereszt zöld színű talapzatából (hármas halom) származnak. Először okiratok, az uralkodó által szentesített dokumentumok zsinórzatán jelent meg együtt a három szín.

A pesti nemzetőrök címeres zászlója 1848-bólA modern államisághoz tartozó jelképként a háromszínű zászló 1848-ban terjedt el Magyarországon. Ha évszámot keresnénk, hogy mikor született meg a magyar nemzet a szó modern értelmében, 1848—49-et jelölhetjük ki meghatározó időszaknak. Ekkor — úgy tetszik — szükség volt az ország önállóságát kifejező szimbólumokra. A minta, a példa nem egy tekintetben 1789, a francia forradalom volt. Március 15. előestéjén háromszínű kokárdákat készítettek a másnapi tüntetésre. Az áprilisi törvényekkel megvalósult az alapvető követelések jelentős része, önálló magyar kormány jött létre, és a két történelmi esztendőben, intézményes formában — még a katonaságnál is — elterjedhettek a nemzeti jelképek. A három nemzeti szín, de a Himnusz és a Szózat kultuszának is ez volt az első virágkora. A korabeli magyarországi társadalom széles rétegeinek volt módjuk azonosulni a nemzettel. Tükrözi ezt ezeknek az időknek a népköltészete is. Nemcsak a Kossuth nevével harcba hívó toborzónóta, hanem a nemzeti lobogót dicsőítő népdal is:

„Az a háromszínű zászló
Jaj de szépen leng, lobog
Amerre a szabadság van:
Arra vigyük, Magyarok!”



A szabadságharc zászlóin a szegély farkasfogai mutatják a nemzeti színeket. A zászló közepén általában Szűz Máriát mint Magyarország patrónáját láthatjuk a kisded Jézussal. Ismeretes, hogy fiának elvesztése után, élete vége felé Szent István Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A barokk korban elterjedt kifejezéssel szokták hazánkat Regnum Marianumnak (Mária országa) nevezni. AMagyarországot Szűz Máriához fűző különleges kapcsolatot gyakran említették a katolikus prédikációkban, az iskolakönyvekben, s ez a hagyomány meggyökerezett a népi műveltségben; számos művészeti alkotás örökítette meg a fölajánlást, illetőleg Jézus édesanyját a magyar koronával a fején. Ebben a korszakban született a máig népszerű „Boldog Asszony anyánk, régi nagy pátrónánk…” kezdetű népének, amelyről még külön fogunk szólni a nemzeti himnusz előzményei között.

 



Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet írta 42 perce a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Reményik Sándor : KÖSZÖNT EGY EMBER... Köszönt egy ...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

SZINTE SEMMI REMÉNY, HOGY MEGSZŰNIK A FEJFÁJÁSA! ...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy,...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 13. A magyar nyelv napja, az államnyelvvé ...

Rádiné Zsuzsa 6 órája új blogbejegyzést írt: November 13. A MAGYAR NYELV NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 7 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: ARANYEGÉR

Miclausné Király Erzsébet írta 7 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Karácsonyi könyvajánlóm: Közeledik a ...

Miclausné Király Erzsébet 7 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_nekunk_mi_marad_2109149_3957_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu