A Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával kíván hozzájárulni az árvízi kockázatok mérsékléséhez a tavaly kezdődött Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt.

A projekt 18 résztvevővel és 4 stratégiai partnerrel, a Duna Transznacionális Együttműködési Program keretén belül, az Interreg Europe 3,67 millió eurós támogatásával valósul meg. Magyarországról a projektben résztvevő partnerek a Szegedi Tudományegyetem, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a WWF Magyarország Alapítvány, valamint társult stratégiai partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A projekt partnerei az integrált vízgazdálkodás, a hagyományos és újszerű árvízvédekezési megoldások megfelelő kombinálása és a természetes vízmegtartás fejlesztése terén dolgoznak együtt Európa 10 országából. 

A projektben - melynek magyarországi nyitórendezvényét január 23-án tartották a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnoki Szakaszmérnökségén - öt kísérleti helyszínt választottak ki a szakemberek, ahol gyakorlati beavatkozások megvalósíthatóságát vizsgálják. A Magyarországon kijelölt mintaterület a Közép-Tisza-vidéken található, Tiszapüspöki közelében. A magyar partnerek a rendezvényen nem csak a projekt célkitűzéseit mutatták be, de minél több ismeretet és tapasztalatot kívántak összegyűjteni a területen tervezett munkálatokhoz a meghívott érintett felek (vízgazdálkodási, természetvédelmi szakemberek, helyi önkormányzatok, különböző érdekcsoportok, szakmai tömörülések, civil szervezetek képviselői) segítségével. 

Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója nyitóbeszédében kiemelte, hogy a projekt során példaértékű és egyedülálló együttműködés valósul meg a teljes Duna-vízgyűjtőn, azon belül pedig a Tisza-völgyben.



Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt célkitűzéseit és várható eredményeit ismertette. Jelezte, hogy a projekt keretében előkészített fejlesztéseket úgy szükséges megtervezni, hogy a biológiai sokszínűségre is jótékony hatással legyenek, és hozzájáruljanak az ökoszisztémák állapotának javításához. Ebből egyrészt a helyi lakosságnak is előnye származhat, másrészt ez által csökkenthetők az emberi beavatkozások okozta negatív környezeti hatások.

Dr. Právetz Tamás, a projektben a KÖTIVIZIG részéről vállalt szakmai feladatokat koordináló árvízvédelmi referens mutatta be részletesen a mintaterületet és számolt be az ott tervezett beavatkozásokról.

Az előadásokat követő workshop keretében a résztvevők többek között meghatározták és azonosították a mintaterületen jelenleg megtalálható és a tervezett munkálatok hatására megváltozó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A helyismeretüknek és együttes gondolkodásuknak köszönhetően összegyűjtött adatok a projektben dolgozó szakemberek számára nyújtanak segítséget a további munkához.