Szőke Alexandra

Rossz kezekbe kerülve a technológia fenyegetést jelent az állatok számára. Az orrvadászok világszerte használnak éjjellátó szemüvegeket, gépfegyvereket és helikoptereket is. Az orrvadászat elleni küzdelmek egyik rákfenéje az orvvadászatban és az illegális kereskedelemben érdekeltek, valamint a törvény emberei között tátongó technológiai szakadék. Nepálban most léptek.

A szakadékot áthidalva a természetvédők high-tech eszközöket vesznek fel az orrvadászat elleni eszköztárukba, gyakran hatalmas sikerrel. Erre az egyik legjobb példa Nepál. Egy hím indiai, vagy páncélos rinocérosz (Rhinoceros unicornis) szeptemberi szomorú esetétől eltekintve, a kis Himalája-béli ország a világ legsikeresebbje az orrszarvú-védelemben. Szeptembert megelőzően több mint 2 év telt el anélkül, hogy akár egy esetet is dokumentáltak volna rinocéroszok orrvadász általi leöléséről. Nepál 2011 és 2014 között kétszer is elérte, hogy 365 napon keresztül nem öltek le egyetlen egy orrszarvút sem, céljuk pedig az abszolút nulla elérése. Kormányzati adatok szerint, az orrvadászok elleni sikeres küzdelem a rinocérosz populáció 2011 óta tartó, 21%-os növekedését eredményezte. Jelenleg 645 indiai rinocérosz legelészik a Terai Arc régióban.

indiai orrszarvú

A szakértők szerint Nepál sikere több összetevőnek is köszönhető, de az egyik legfőbb ok a kormányzati képviselők,  a helyi és nemzetközi környezetvédő csoportok, és a helyi lakosok közös céljai. A hajlandóság az újdonságok és a technológia befogadására pedig segíti küzdelmeiket és óvja a természetvédőket az orrvadászokkal szembeni talajvesztéstől.

Tudni a lehető legtöbbet

Amikor egy veszélyeztetett faj védelme kerül szóba, elengedhetetlen minden lehetségeset tudni a túlélő populáció szokásairól. Maheshwar Dhakal, a nepáli Erdő- és Talajvédelmi Minisztérium nemzeti parkokkal és vadvilág-védelemmel foglalkozó főosztályának egyik vezetője szerint „a technológia elengedhetetlen ahhoz, hogy valós idejű információkkal rendelkezzünk az orrszarvúk legelési szokásairól, hogy mikor és hova mennek; illetve éjszaka, vagy az egyes évszakokban mit csinálnak”.

Dhakal szerint a műholdas GPS nyakörvekből származó információ kulcsszerepet játszik annak eldöntésében, hogy hol alakítsanak ki újabb védett területeket, vagy merre szervezzenek a vadorzók ellen járőrözést. 2014 óta összesen 4 rinocérosz kapott nyakörvet a khatai ökológiai folyosó területén, ami a nepáli Bardiya Nemzeti Parkot köti össze az Indiában található Katarniaghat vadrezervátummal.

„Nagy összegeket fektetttünk a khatai folyosó erdei összeköttetésének helyreállításába, és a műholdas nyakörvekkel végre látjuk azt is, hogy a rinocéroszok napi szinten járnak arrafele. Erre alapozva néhány helyi lakos még az ökoturizmusba is belekezdett” – mondta Dhaka.

Nyakörvet viselő rinocérosz Nepálban

Ramesh Thapa, a Bardia Nemzeti Park vezető vadőre szerint ez a technológia nem csak a természetvédelem számára szolgáltat információkat, de a határokon átívelő orrszarvú védelmet is erősíti. „Ez az információ arra is bizonyítékot szolgáltat majd, hogy a folyosót veszélyeztetett fajok használják, ezzel támogatva a stratégiai és fenntarthatósági törekvéseket a Khata folyosón belülre tervezett infrastrukturális beruházásokhoz” mondta Thapa a közleményükben. Az ilyen típusú adatok különösen fontosak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Khata folyosóban dolgozó természetvédőknek állításaikat bizonyítaniuk kell mind a nepáli, mind az indiai kormány felé.

„A határokon átívelő együttműködés kiemelt fontosságú az olyan „zászlóshajónak” tekinthető fajok esetében, mint a rinocérosz”, magyarázza a „Határokon átterjedő vidékek” program vezetője, Rajan Kotru. „Ha egy ország a határai mentén élő orrszarvúk megmentésén dolgozik, akkor munkáját csak akkor viheti sikerre, ha a szomszédos országok erőforrás menedzsereivel és közösségeivel is jó viszonyt ápol.” Az együttműködéshez elengedhetetlen feltérképezni az orrszarvú hotspotokat és kifejleszteni az adatok megosztását – tette hozzá.  Dhaka szerint a valós idejú monitorozás egy másik probléma esetében is segíthet, mégpedig a rinocéroszok és emberek közötti konflikutosok kezelésében. Nepálban havonta 2 ember halálát okozzák rinocéroszok, így a rinocéroszok mozgásának követése segít az emberi életek mentésében is.

A „SMART” munkavégzés 

A nepáli vadőrök egy másik high-tech segítséget, a SMART nevű térbeli monitorozó és jelentő alkalmazást is használják, amivel a világ 120 másik védett területén szintén dolgoznak. A SMART ingyenes eszközkészlete egy nyílt-forráskódú szoftvert ötvöz az adatgyűjtésről és menedzselésről szóló tréninggel, amik mind elérhetőek helyi nyelveken is. A telepíthető alkalmazás számos GPS és adatgyűjtő eszközzel kompatibilis. 
A SMART útmutatóit követve a vadőrök információkat gyűjthetnek a biodiverzitást fenyegető veszélyekről, például csapdákról, facsonkokról, orrvadászok által hátrahagyott tetemekről.

A végrehajtott intézkedések rögzíthetőek a rendszerben, pl. mennyi csapdát szüntettek meg, hány fegyvert koboztak el, és hány figyelmeztetést adtak ki. Ugyanígy számon tartják a vadállatokkal való találkozások számát, legyen az az állatok konkrét észlelése, vagy pl. a talált ürülékek.

Az adatgyűjtést GPS-sel és űrlapok kitöltésével végzik, illetve GPS-sel ellátott mobileszközökkel. Ezután az adatok átkerülnek a SMART-ba, és a csoportvezetők kiértékelik a járőrözés eredményeit, majd felmérik a fenyegetettség mértékét. A SMART használata természetesen nem korlátozódik csak az orrszarvúakra, Nepálban más fajok esetében is sokszor alkalmazzák. 2014 végén a londoni Zoológiai Társaság (ZSL) a SMART-társulás többi tagjával egy 5 napos tanfolyamot tartott a védett területeket menedzselésével foglalkozók továbbképzésére, amin többek részt vettek. (Nepáli Park- és Vadvilágvédelmi Minisztérium, a Nepáli Hadsereg, és a Nemzeti Természetvédelmi Szövetség munkatársai. )

„A SMART bevezetése óta a parkok védelmi egységeinek járőrözése jelentősen megnőtt. A járőr egységek átfogó tréningje óta jóval könnyebb a vadállomány megfigyeléséhez és a gyanús tevékenységekhez kapcsolódó adatgyűjtés”, mondta a Monabaynek Gitanjali Bhattacharya, a ZSL Közép- és Dél-Ázsiai természetvédelmi programjának menedzsere. Azt is hozzátette, hogy „a sűrűbb járőrözés az orvvadászat megelőzésében is segít, és csökkenti az emberi beavatkozás és zavarás mértékét a főbb tigris és orrszarvú élőhelyeken. A SMART által a járőrözés is jóval hatékonyabban szervezhető, amit mostmár a GPS és Android-alapú technológiák segítenek, lehetővé téve a SMART használatát.”

Járőrözés a SMART-tal a Bardia Nemzeti Parkban

A technológia bevezetés alatt áll a Chitwan és Bardia nemzeti parkokban és a Parsa, valamint Sukla Phanta vadrezervátumokban. A Parsa rezervátumban papír alapon gyűjtik a SMART-hoz az adatokat, de más helyszíneken a SMART valós-idejű monitorozó applikációját hsználják, amit a nepáli WWF segíségével fejlesztett ki a nepáli hadsereg.

Madhav Hakda, a WWF Nepálnál a vadállatok kereskedelmének monitorozásáért felelős menedzser szerint, eddig a SMART rendszere volt a kulcs a rinocéroszok orvvadászainak kiiktatásában, az elkövetkező időkben viszont a valós idejű megfigyelés fog kulcsszerepet kapni ugyanezen cél elérésében. Ahogy a Mongabaynek mondta, „a lábainkat a terepen, a szemeinket a képernyőn tartjuk”.

Ezzel ugyan korántsem mondható, hogy a dolgok mindig simán mennek. „A fő probléma, hogy a dzsungelben nincs internetelérésünk, ami viszont minden technológiának kellene. Ez a technológia használat egyik nagy hátránya az erdőben” mondta Dhaka. „Viszont az appnak köszönhetően a csapatvezető több embert tud a területre küldeni, ha orvvadászok lennének a környéken. Nepál sok részén nagyon sűrű az erdős, füves terület, de ezzel a technológiával még a járőröket is könnyű megtalálni.” 

Vadőrök drónokkal. Korlátozott használhatóságTesztek és hibák

Khadka szerint az úttörő technológiák is azon tényezők közé tartoznak, amik hozzájárultak Nepál sikerességéhez. A WWF Nepál is nagyon sokat kipróbált közülük, 2012-ben a parkok vadőreit és katonai személyzetét képezték ki a robotrepülők (UAV-ok) vezérlésére. A távirányítású drónok kamerákkal és GSP-szel is felszereltek, így nehezen elérhető helyekről tudnak képeket és videókat készíteni. Khadka szerint a projekt ígéretesnek tűnik, de a számukra is elérhető drónok - pl. a GPS-szel ellátott FPV Raptor típus, ami egy előre programozott útvonalon 30 kilométert tud repülni akár 50 percig – túl korlátozottak ahhoz, hogy praktikusak legyenek a nagyobb területeken is. Ezért, ahogy Dhaka mondja „továbbra is használunk UAV-okat, de nem rendszeresen, mert nehezen találunk olyan masszívabb típusokat, amik hosszabb ideig képesek repülni és ezáltal nagyobb terület fedhető le velük.”

A nepáli WWF egyik újabb terepi tesztjén egy másik csúcstechnológiát, a Google Glasst vetette be, aminek a lencséjére információk vetíthetőek és a szemüveget viselő beszédvezérléssel tudja az internetet használni. Sabita Malla, a nepáli WWF szenior kutatási munkatársának feladata, ahogy egy sajtóközleményből kiderül „a legjobb tudományos eszközök kipróbálása és használata, hogy ezzel Nepál a jövőben is megmaradjob az orrszarvúk, tigrisek, elefántok menedékének.” 2014-ben Malla és csapata Google Glass-szal figyelték meg a rinocéroszokat a Chitwan nemzeti parkban, és egy fejlesztővel együtt dolgozva megalkották a Field Notes nevű egyedi szoftvert. A szoftverrel a biológusok terepi adatokat rögzíthetnek, ezzel támogatva az orrszarvú monitorozó programot.

„Egy egykor papírt, ceruzát és és kifinomult egyensúlyt igénylő feladat, miközben egy elefánt hátán kellett ülni, ma már szabad kezekkel elvégezhető. A Field Notes segítségével rögzíteni tudjuk a terepi megfigyeléseket, GPS koordinátákat, és az orrszarvúakról az élőhelyükön készült fotókat, videókat” mondta Malla. Úgy véli a terepi tesztek ígéretesek, de a WWF Nepál egyelőre nem használja a szemüvegeket a rendszeres járőrözésekkor.  

Murray a nyomkereső kutya kiképzés közben a Chitwan nemzeti parkban

Egy kevésbé technológia-alapú újdonság további használatáról még szintén nincs döntés, ezt a Chitwanban próbálták ki: keresőkutyák kiképzése az orrszarvú tülkök felkutatására. „Nagyon szerencsések vagyunk, mert amióta a projekt elindult, semmilyen incidens nem történt, ami igényelte volna a kutyák bevetését. Remélhetőleg soha nem is kell használni őket” mondta Khadka.

Mindent figyelembe véve, Nepál világszerte vezető példa a vadorzók elleni küzdelemben. Bár ahogy Dhaka is figyelmeztet, a technológia önmagában nem elég. Gitanjali Bhattacharya a ZSL-től ezzel egyetért: „A vadorzók elleni nepáli erőfeszítések sikeressége valójában a nepáli kormányzat, a természetvédelmi szervezetek és a helyi közösségi tagok koordinált erőfeszítéseinek, szövetségének eredménye. A technológia használata csak tovább erősíti a vadorzók elleni kemény küzdelmet. Fontos, hogy ez inkább egy támogató rendszer, mintsem az orvvadászat-elleni tökéletes megoldás. Az orvvadászat elleni hatékony küzdelem összehangolt erőfeszítéseket igényel, amiben a technológia alapvető szerepet játszik.”