néphagyomány  

2012.02.21. | 10:29 Bőségasztal disznóvisítással – Bálványosi Disznótoros Fesztivál –

A disznóvágás ünnepi jellegét, a sóba, füstre került süldő bőség-ígéretének örömét akarták hét évvel ezelőtt közkinccsé tenni a szervezők a Bálványosi Disznótoros Fesztiválon. Sikerrel jártak, a rendezvény idén minden eddiginél nagyobb tömeget mozgatott meg. Tizenhét, az ország különböző tájegységeiről, valamint Magyarországról érkezett csapat mutatta be disznóvágó tudományát, az ősöktől örökölt hagyományos recepteket, ételkülönlegességeket.

Székelyföldön még köztudott, ha disznót vágunk. akkor ünnep van. Nagy nap, pohár pálinkákkal sűrűn öntözött finom falatokkal, mészáros poénokkal az elszalasztott sertésekről, vagy a megperzselt talicskáról. Az év egyik legmozgalmasabb napja, a családtagok kora reggeltől azon szorgoskodnak, hogy mielőbb cseberbe, abálólébe, szárítórúdra vagy füstre kerüljön a megbökött süllenc. Képzeletben ha megszorozzák ezt hússzal, akkor talán sikerül képet alkotni milyen lehet a hangulat az ország egyik legnagyobb böllérversenyén, a Bálványoson megszervezett Disznótoros Fesztiválon. A rendezvényen résztvevő csapatok, és a kíváncsi közönség muzsikával, tánccal, pálinkával melegítette a didergő testrészeket, no meg a hangulatot. Sokan érkeztek bemutatni, versenybe küldeni az otthonuk ízeit, nemcsak az ország különböző tájegységeiről, hanem Magyarországról is.

A munka lázasan folyt, hiszen a fesztivál versenyszabályzatának értelmében néhány óra alatt három késztermékkel, nyerésre esélyes házi különlegességgel kellett a zsűri elé rukkoljanak a résztvevők.

Daragus Attila, Torja polgármestere: ez egy kulturális gasztronómiai – minden évben. Egyszerre gasztronómiai és kulturális jellegű a fesztivál. Az egész évben gonddal nevelgetett sertés levágása a legtöbb tájegység paraszti kultúrájában igazi ünnepnek számít, a bőséges elemózsia a szerencsés kitelelés, a tavaszi hatékony munkakezdés biztosítéka. Ezt az ünnepi hangulatot, a disznóvágás örömét szerettük volna közkinccsé tenni, igazi fesztivállá fokozni. A tömeget, a benevezett csapatok számát látva mondhatom sikerrel jártunk.

A csapatok daraboltak, daráltak, fűszereztek, hurkákat töltöttek, az üstök alól felszálló füstbe mennyei illatok keveredtek. Kolbász, májas- és véreshurkák, disznófősajt, tepertő, hosszúhús, orjos, káposztalében főtt falatok, és még sok minden más, ami szem-szájnak ingere, sorjázott az asztalokon. Bizony ott volt a mesebeli kolbászból font kerítés is, de mégis, talán az esztelneki csapat disznóságokból, Ádámmal és Évával berendezett Édenkertje, a fáról letekeredő kolbász-kígyója tapintott rá legjobban a lényegre: húskedvelő ember számára a földi paradicsom öltött testet a Bálványoson.

Hompoth Loránd
csikitvonline.ro