néphagyomány  2012.03.29. | 18:15 A csíki székelyek és a gyimesi csángók identitástudatáról 2.

Mit értünk identitáson, identitástudaton?

Az identitás latin eredetű szó, amelynek jelentése azonosság. Csepeli György szerint az azonosság csak a matematikai képletek világában létezik. Történelmi, társadalmi jelenségekre és különösképpen emberi feltételekre alkalmazva identitásról csak metaforikus értelemben beszélhetünk. Az állandóság, az azonosság vélelme, a társadalmilag konstruált valóság nélkülözhetetlen alkotórésze, amely hiányában lehetetlenné válna az anticipáió, a tervezett emberi cselekvés. Az identitás főképpen a szociálpszichológiában és a pszichoanalitikában divatossá vált fogalom.

A szellemi élet szinte egész területén elterjedve ez a kategória ma már egyetemes magyarázó elvként működik. Jan Assmann így ír az identitástudatról „ a kulturális emlékezet” című művében: „az identitás a tudat ügye, vagyis egy önmagunkról kialakult tudatlan kép tudatosulása. Ez mind az egyéni, mind a kollektív élet tekintetében igaz. A csoport csak annyiban << törzs>>, << nép>>, << nemzet>>, amennyiben ilyen fogalmi keretek között értelmezi, képzeli és jelenti meg magát. Nem létezik kollektív identitás, vagyis Mi-t alkotó és hordozó az egyéneken kívül.” „Kollektív identitáson – vagyis, Mi azonosságon azt a képletet értjük, amelyet egy csoport önmagáról fest és amellyel a tagok azonosulnak. Ez önmagában nem létezik, hanem mindig csak annyira, amennyire egyesek hitet tesznek mellette. Ereje attól függ, mennyire él elevenen a csoport tagok tudatában, és mennyire képes motiválni gondolkodásukat és cselekvésüket. Kollektív identitás akkor jön létre, ha egy közösség tagjai szimbolikus értelemvilágban élnek és ha a közös vonás tudatossá válik.”

A társadalmi önelképzelés folyamatában talán a legfontosabb a társadalmi emlékezés, amely a történelmi tudat alapja. A társadalomnak az önmeghatározás vonatkozásában szüksége van a múltra, egységét, különlegességét a múltbeli események és közös tettek bizonyítják. Egy nemzet létezése csakis egy eleven, múltra történő emlékezés révén lehetséges. Az emberi létezés általunk ismert formájában, reflexiójában csupán a kultúra talaján, társadalmi keretek között képzelhető el. Értelmezésünk szerint a kollektív identitástudat, a társadalmi hovatartozás tudatosulása, az identitás pedig egyfajta tudatos részvétel vállalása egy bizonyos kultúra megvalósításában.

A magyarság identitástudatáról

A Közép-Európai magyarság identitástudata számos kutatási eredmény türkében alapvetően nem etnikai jellegű. Ez azt jelenti, hogy nem a vérségi összetartozás-tudatra, hanem főként kulturális tényezőkre (anyanyelv, művészetek, tradíció stb.) tehát emocionális és etikai elemekre épül. Politikai kategóriák, illetve klasszifikáció szerint ezt a megnyilvánulást kultúrnemzeti identitásnak nevezhetjük. A nemzeti identitástudat fontosabb elemei, a nemzeti hovatartozás-tudat, jövőkép, önkép, történelmi tudat, vallási és kulturális identitás. Ezek az elemek szorosan összefonódnak, egymás minőségét befolyásolják, illetve egymás hatásait erősítik.

A székely identitástudat

A székely ember identitástudata a történelmi tudatban gyökeredzik. Őket a történelem során mindig kiváltságosként kezelték az uralkodók, hiszen fontos katonai szerepet töltöttek be a hatalmi struktúra védelmében. Ezt a tudatot tükrözi a népviseletük, főként a férfiviselet, a katonai egyenruha. A nőiről leolvashatjuk a család gazdasági, szociális helyzetét.

Zárt községekben éltek, szigorú normák szerint. A korábban említett megkülönböztetésekben gyökerezett a székelységnek az a szilárd meggyőződése, hogy ő a magyar nemzetség legkiválóbb képviselője. Büszkesége saját himnuszában is megmutatkozik, saját hazája van, saját kultúrája, saját országa, „Székelyország”:

A székelység nemzeti hovatartozás-tudata erős, nemzetiségét tekintve székelymagyarnak, magyarnak vallja magát.

Székelyföldet jórészt római katolikus nép lakja. A Csíki-medence egységesen ehhez a vallási közösséghez tartozik, református vallással csupán Udvarhely környékén találkozhatunk. Mély vallásosság jellemezte ezt a népet, és bizonyos mértékig még a mai napig is él ez a vallásosság. Az ünnepek, az ünnepi szertartások, szokások, parancsolatok betartása mindig is fontos volt. Kultúrájuk jól elhatárolható Erdély más területeitől. Jellegzetes építészetük, viseletük, tárgyi és szellemi alkotóművészetük számos tekintetben egyedi. A nép hagyomány őrző, fontosnak tartja származását, büszke őseire és a múltra történő emlékezést folyamatosan átörökítette nemzedékről nemzedékre.

Ennek a bizonyos értelemben konok és kevély magyarságtudatnak köszönhetően székelyföldön és főként csíkban igen kevés nem magyar nemzetiségű él. A korábbi évszázadokban esetenként maguk közé engedték a főként kereskedelemmel foglalkozó örményeket, és később egyes területeken a cigányság létszáma is megnövekedtet, de az államalkotó románságból csak az adminisztrációhoz feltétlenül szükséges minimális létszámú nemzetiséginek sikerült megmaradni Erdélynek ezen a területén.

Jövőkép – A székelyek jövőképének alakulásában jelentős szerepet játszik a modernizációs hatás, amelynek következtében egyre kevesebben képesek munkát és megélhetést találni szülőföldjükön. Egyre több falu néptelenedik el, öregszik és vegetál. Bár a fejlődés jelei, a modernizáció hatásai egész Romániában és Erdély szerte mutatkoznak, főként a politikai rendszerváltás nyomán mégis jelentős a székelység migrációja, amelynek iránya immár nem kelet, mint a korábbi évszázadokban, hanem részben az anyaország, de egyre inkább a nyugat-európai uniós tagállamok, az USA, és Ausztrália.

A szociális mutatók igen kedvezőtlenül alakultak az utóbbi évtizedek vonatkozásában. Jelentős az alkoholisták és az öngyilkosok száma. A kilátástalanság, az elfásultság egyre nagyobb mértékben befolyásolja a jövőképet. Az Unióhoz csatlakozás, valamint a már nyugatról egyre több visszaérkező munkavállalók általi új vállalkozások idenitása valamiféle reményt adhat a pozitív változásokhoz is.

Antal György
magyardiplo.hu