néphagyomány 2012.04.06. | 08:14 Nagypénteki hiedelmek
Ez a nap szintén nem mentes a babonás hiedelmektől:
- Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat,
- Nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik),
- A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
- A lányok, akik még szebbek akartak lenni, napfelkelte előtt, a patak
vizében – az ún. aranyvízben – mosakodtak. Ez védett a betegségek ellen
is.
- Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek.
- Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a
templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol
zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
Számos étkezési szokás is kötődött nagypéntekhez:
- A férfiak, tartván a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ettek, és
hogy majd nyáron a kígyó a hasukba ne másszék, pálinkát ittak rá.
- Helyenként csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a
templomi szertartásból hazaértek. A katolikus vallás tiltja a húsevést
és csak egyszer szabad jóllakni a nap folyamán.
- Nagypéntek ünneplésének másik jellegzetessége a gyász: Különösen a
vidéki vagy falusi gyülekezetekben még ma is az a szokás, hogy a
szószéket és az úrasztalát gyászterítővel takarják le.
- Az istentiszteletre amúgy is feketében járó asszonyok mellett a
menyecskék és a leányok is fekete fejkendővel mennek a templomba.
- Gyászt és szomorúságot fejez ki a beregi Tiszaháton ismert mondás: „Nagypénteken sokan sírnak, Sok hímes tojást megírnak."
- Általánosan ismert mondás reformátusságunk körében az is, hogy
„Nagypénteken mossa a holló a fiát", amely az ünnepre várt esőzéssel van
összefüggésben. A nagypénteki esővel – a néphit szerint – a természet
is Jézust siratja.
csaladinet.hu nyomán
Kommentáld!