néphagyomány 2012.04.25. | 17:44 Bogdán-Gatu Klára, a legkeletibb magyar hagyományőrző – AUDIÓ
Csíksomlyó
nevét mindenki ismeri, hiszen itt van a magyarság legnagyobb
zarándokhelye. A Szentlélek eljövetelének ünnepén, pünkösdkor nagyon
sokan jönnek el ide, és az utóbbi években egyre többen mennek még
keletebbre, egészen a Gyimesekig, a történelmi Magyarország legkeletibb
pontjáig, Gyimesbükkig. Igen, itt ért véget hajdan Magyarország, de
magyarok laknak még keletebbre is, Moldvában.
Erre a tényre hívja fel a figyelmet a Gyimesbükkön 2011. június 5-én
elhelyezett tábla. Ezen a táblán öt moldvai település neve és távolsága
olvasható: Magyarfalu – 155 km, Szabófalva – 145 km, Rekecsin – 125 km,
Klézse – 110 km, Lészped – 100 km, Pusztina – 70 km. A táblán lévő
felsorolás természetesen nem teljes, nincs rajta feltüntetve az összes
csángó település, de rögtön látszik, hogy Magyarfalu van a legmesszebb. A
Moldvában lévő, 450 lakost számláló Magyarfalu – román nevén: Arini – a
legkeletibb magyarok lakta települése.
Itt,
Magyarfaluban él Bogdán- Gatu Klára énekes, dobos, hagyományőrző,
akinek régi kapcsolatai vannak a moldvai magyarok után érdeklődő
néprajzkutatókkal, népdalgyűjtőkkel, fotósokkal. Már az 1990 előtti
nehéz időkben megfordult otthonában Csoma Gergely, Halász Péter, Erőss
Péter, Harangozó Imre, Kallós Zoltán, Kanalas Éva. Bogdán- Gatu Klára
moldvai magyarokról szóló történetei megtalálhatók Kóka Rozália,
bukovinai származású mesemondó könyveiben is.
A legkeletibb magyar faluban, a moldvai Magyarfaluban 1994-ben indult
meg a magyar nyelv oktatása, és ennek helyszíne egészen a szervezett
iskolán kívüli oktatás beindításáig éppen Bogdán- Gatu Klára portája
volt.
Bogdán-Gatu Klára a Iancu Laura által életre hívott Magyarfalui Napok
oszlopos szervezője mind a mai napig. Összefogja a gyermekeket,
felnőtteket, és hagyományőrző csoportjával – melynek neve: Kerek alma,
falapi – számtalan külföldi meghívásnak tesznek eleget.
csangoradio.ro
Kommentáld!