néphagyomány  2012.05.16. | 12:40 Visszahozni a régi mintákat – Ódon kályhaszemek mának szóló üzenete

A Gyűjtemények Házában május 23-án 18 órakor nyitják meg László Károly kerámia-kiállítását. A régi csempékből rekonstruált, a modern ízlésnek is megfelelő kályhák előállításával foglalkozó vállalkozó élete nemcsak a profitszerzésről szól, hanem a szépség megteremtésének vágyáról is. Ő vezeti a hagyományápolással foglalkozó Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesületet is.

– Geológus végzettséggel évekig a Tanulók Házában vezette a kerámiakört. Mikor lépett tovább, hogy vállalkozásként folytassa ezt a szép mesterséget?
– Elég későn határoztam el, hogy ilyen formában gyümölcsöztessem az évek során összegyűjtött tapasztalataimat. Itt nemcsak az agyagművesség technikai oldalára gondolok, hanem arra, hogy a múzeumi kályhacsempék formavilága kapcsán még a szakirodalomba is beástam magam, és minél jobban elmerültem a témában, annál inkább vonzott ez a terület.

– Következtek a kiállítások, de gondolom, akkor még nem volt üzleti vetülete a szenvedélyének.
– Miután a rekonstruált darabokat a nyilvánosság előtt is bemutattam, a lelkesítő visszajelzések hatására 2007-ben kezdtem nagyban is termelni. Eleinte egyedi darabokat másoltam le, dísztárgyként közelítve meg a formát. A székelyföldi múzeumokban található, gyakran sérült állapotban levő példányok vagy töredékek felkutatása közben izgalmas munka volt a hiányzó részek kiegészítése. Idővel magától adódott, hogy ezeket hasznosítani is kellene, visszahozni, belopni a mai otthonokba, eredeti funkciójukat megtartva, hogy megmeneküljenek a feledéstől. Közben a kályharakás fortélyait is ellestem, de ezt nem gyakorolom, ezt helyettem elvégzik a kályharakó szakemberek, én kitartok a keramikusmunka mellett.

– Mennyire követi az ősi kályhaszemek formai megoldásait?
– Szükség volt korszerűsítésre, mert a régi csempék fala nagyon vékony volt, ezenkívül külső bordával készítették azokat. A mai kályhaépítés követelményei a belső bordát tartják célszerűnek, a csempelapokat pedig jóval masszívabbra formázzák. Így a külső megjelenés megegyezik a régivel, de a csempék a jobb összerakást szolgáló megoldást alkalmazva készülnek.

– A régi kályhaforma – a paraszti csempék mintavilágán túl – mennyire használható napjainkban?
– A régi építmények ma már nem funkcionálisak, mert más szerepet töltenek be. Amikor valaki nekilát megtervezni a saját kályháját, általában nem a csempe eredete izgatja, hanem inkább az esztétikája, de vannak kivételek is, sokan ragaszkodnak a helyi mintakincshez, és ezt kérik. Patinás lakásokba, nyaralókba kérnek rusztikus kályhákat, de új házakba is nagyon sok egyedi kályhát építettünk már. A legrégebbi kályhaszem, aminek elkészítettem a rekonstrukcióját, az 1400-as évek végéről maradt fenn Székelykeresztúron.

– A háromszéki népművészek tevékenységét is irányítja, ez a szerep miről szól?
– Próbálom egyengetni a tagok munkáját, irányítani ízlésvilágát, és elégtétellel tölt el, ha látom a fejlődést.

Székely Hírmondó