néphagyomány  

2012.06.07. | 20:18 Öreg gyökér új hajtása

Nem más ez, mint a többek által vitatott, de a sokak által még mindig igényelt vőfélykedés.

A lagziban ugyanis a jó hangulat egyik elengedhetetlen felelőse a vőfély.

A magyar élettérben ma is sokfelé követik a hagyományt. Hivatásos vőfélyt hívnak, aki felkészülve, pontosan és szépen levezényli a lakodalmat. Ünnep ez a javából, s kell valaki, aki mindenen rajta tartja a szemét, aki mestere a szónak, és ismeri a helyi szokásokat. Őt hívják vőfélynek. Háromszéken több tapasztalt vőfély tevékenykedik, s lassan hagyománya is lesz a vőfélytalálkozóknak, hiszen hármat is tartottak már Csernátonban, Gelencén és Kézdiszentléleken.

A magyarországi hagyományos vőfélytalálkozók egyikén, Földesen ismertük meg a kézdialmási Finta Szilárd fiatal vőfélyt, aki korára való tekintettel nem akart falusfele, az immár néhai Kovács Dénes nyomdokaiba lépni, de mint mondta, ha szereti ezt a „szakmát”, ki tilthatná meg, hogy háromszéki módra levezessen egy lakodalmat, ha erre bizalommal felkéri egy fiatal pár. Finta Szilárd egyébként szépen rögtönöz, s magát Niculy Ödön jeles és ismert csernátoni vőfély tanítványának tartja.

Nemrég annak kapcsán beszélgettünk, hogy egyenesen az észak-magyarországi Miskolcra hívták meg, ott vezetett le egy nem könnyű lakodalmas ünnepséget, két fiatal orvos esküvőjét.

– A világhálón akadt rám a vőlegény, de megkeresett személyesen a lakásunkon is – mondta Finta. – Egy rangos miskolci szálloda földszintjén kialakítottam jelképes módon egy úgynevezett vőlegényi és egy menyasszonyi házat, ahol háromszéki módon megtartottam a bekérezkedést, a kikérést, a búcsúztatókat. Különleges volt, hogy a polgári esküvőt a templomkertben tartották.

Az új párt egy nemzeti zászlóval kellett követnem, s nagy örömére szolgált az anyakönyvvezető asszonynak, de a plébánosnak is, amikor háromszékiesen köszönetet mondtam szolgálataikért.

Érdekes, hogy a lakodalmi asztalnál helyi szokás szerint a két örömapa mond köszöntőt. Ott nem szokás az előétel. Levessel kezdik, melléje jött a főtt leveshús, majd pedig a főétel, ami ott egy vegyes sültféleség és vadas.

Az ifjú pár első táncai közötti szünetekben jellegzetes hazai humorral bombáztam a vendégsereget, sikert aratott székely hanglejtésem, szá­mukra különleges forgatókönyvem.

Éjfél után, a torta előtt most kivételesen elénekelték a székely himnuszt! Magyaros viseletben járta a menyecsketáncot az új pár, ez ott a szokás (a fiatalok kérésére nem volt nyil­vános ajándékozás).

Miskolcon rö­vid a menyecsketánc: egy-két pörgés után már tőlem is elkérték a fiatalasszonyt. Hajnalra hajlóban minden, ami szemnek és szájnak ingere, a svédasztalon termett, s a királyi étkek koronája: a sült malac!

„Finta Szilárd személyében őstehetségre akadtunk. Született vőfély. A stílusos és zsivány székely legény az egyetem mellett vőfélykedik, mert imádja. A színpadon inkább költőinek, a folyosón zseniális viccmesélőnek bizonyult. Verbális képességeit ízes tájszólással, a fejének ritmikus ingatásával turbózza fel, hetyke kiállását, kalapbillegetését tanítani kéne” – értékelte egyik utóbbi magyarországi szereplését Hudák Hajnal, az Index internetes magyar hírportál szerkesztője.

Kisgyörgy Zoltán
3szek.ro