Sokféleképpen érdemes mérlegre tenni a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes munkáját, mind az előadásokat, mind a holdudvarát tekintve – derült ki, amikor Péter Beáta (szekelyhon.ro) András Mihállyal, az együttes igazgatójával és Gábos Bakó Rozállal, az intézmény munkatársával beszélgetett az együttes elmúlt időszakáról, szerepéről és terveikről.

Termékeny és eredményes időszakot tud maga mögött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, és tervekkel tele kezdtek neki az új esztendőnek. András Mihály szerint nemcsak az együttes által tartott előadások számát, a néptáncot szerető közönségét, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora holdudvara van az intézménynek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek ugyanis nagy szerepe van a térségben a néptáncnak a gyermekek körében való megszerettetésében, a táncos utánpótlás kinevelésében.

„Látni lehet, hogy magyar nyelvterületen működő hivatásos együttesnél lévő kollégáknak ennyi délutáni oktatása nincs, mint nálunk. Mi neveljük itt szám szerint a legnagyobb utánpótlást. És ezekből a gyerekekből olyan felnőttek lesznek, akik jobb kedvű, táncosabb, énekesebb, életerősebb, magyarságtudatban erősebb Székelyföldet fognak alkotni azáltal, hogy heti rendszerességgel magyar népdalt, magyar néptáncot tanulnak. Ők olyan egészséges fizikai erőnlétre tesznek szert egy olyan gesztusnyelven, egy olyan mozdulatország keretében, akik mi vagyunk, a magyarok. Az elődeink termelték ki számunkra ezt a mozdulatvilágot azért, mert nekünk ez való, a mi habitusunkhoz, a mi jövőnkhöz szükséges mozgásterápia a mai világban. Bármikor, ha így hirdetnénk a magyar néptáncot mint mozgásterápia, mint gyógymód, biztos vagyok, hogy megállná a helyét. Felismerem magamban is azt, hogy ha azon a héten felálltam, táncoltam, megfogtam az embertársam kezét, és vele is táncoltam, megmozdultam magyarul, az egész hetem jobban telik, és jobb vagyok emberként, embertársaim között. De a tánc még ennél is több” – mutatott rá András Mihály. Elmondta, mind Hargita megyében, mind a szórványban sok fellépésük van, nem tudnak elég előadást tartani ahhoz, hogy minden meghívásnak eleget tegyenek.

Az igazgató úgy véli, az együttes egyik legnagyobb eredménye, hogy nemcsak táncosokat, hanem koreográfusokat is kinevelt. Példaként említette a Táncoljatok című produkciójukat, amelynek a rendező-koreográfusa Gábos Endre, a Ludas Matyit Kelemen Szilveszter, a Hegyen innen, hegyen túl című műsort pedig Antal Zsolt és Péter László készítette. De fontosnak tartják az új meglátásokat is, mert úgy gondolják, hogy az együttes munkájához szükséges a „külső szem” is, ezért meghívott koreográfusokkal is dolgoznak. „Az, hogy a gyümölcsöskertünkben helyi, őshonos fajták teremnek-e, az egyre értékesebb kérdés a fenntarthatóságban, az egészségmegőrzésben. Jobban örvendünk a saját termésnek a néptáncban is, de ez lassabban és ritkábban terem. Időnként segítséget kell kérnünk, de a többi intézményhez képest nekünk van a legtöbb saját termésünk. Számomra ez a legnagyobb eredménye az intézményünknek, hogy képzés nélkül ideérkeznek emberek, akikből hivatásos táncost kell faragni, és a táncospályán túlmutatóan egyszer csak képesek lesznek a tehetségesek és a bátrak koreografálni meg rendezni, és a műsorokat vállalni lehet – nem csak a gyerekcsoportokban – hivatásos együttesként, és vállalni lehet a profi együttesek találkozóján is.”

Az együttes tánckarában három generáció is megtalálható, vannak olyan tagok, akik már az intézmény alakulásánál ott voltak, van egy középgeneráció, és vannak az egész fiatalok. Ez is unikumnak számít, mert a legtöbb együttesnél nem található idősebb táncos. „Legtöbb helyen az idősebb generáció már nem táncol, már nem vállalhatja, nem bírja. Ez azért is lehet, mert odafigyeltünk rájuk, és ők is magukra. Az odafigyelés sokszor nagyon katonás dolog, én magam is kötelezem őket arra, hogy soha ki ne maradjon a bemelegítő, még az előadás előtt sem. Mindenre megfelelően kell ráhangolódni, hogy ne csak a teljesítmény legyen jó, hanem hosszú távon tudjon működni a kolléga. Mert mit érünk azzal, hogy egy szervezetet tönkretettünk, kizsigereltünk, amíg nálunk dolgozott. Miután nyugdíjba ment, akkor lesz a legértékesebb Székelyföldnek ez a kolléga, mert sok koreográfussal, rendezővel, oktatóval nagy anyagmennyiséget magába szívott, igényes, tapasztalattal rendelkezik, és ötvenévesen elmegy tanítani a környékre. És ez egy más minőséget jelent majd a hagyományok oktatásában” – hangsúlyozta az igazgató.

Az, hogy többféle korosztály is található a tánckarban azért is jó, mert egyik a másiktól sokat tud tanulni, át tudnak örökíteni tapasztalatokat, mint a közönséghez való hozzáállást, azaz, hogy például Vacsárcsiban is ugyanolyan odaadással, lelkesedéssel kell táncolni, mint Budapesten.

„Amit most látunk, az múlandó, öt év múlva nem így lesz. Öt év múlva idős lesz a középgeneráció, és a mostani úgynevezett idősek – György Piroska, Antal Zsolt, Péter László, Gábos Endre – valószínű valahol kiváló oktatóként működnek majd a környéken. De még két-három évig láthatjuk ezt a csodát.”

Az együttes három bemutatót tervez az idei évre, ugyanakkor műsoron tartanak, illetve felújítanak korábbi előadásokat is. Látható lesz a Magyaroké, A magyar tánc évszázadai, a Táncoljatok, a Ludas Matyi, amit áprilisban mutatnak be Csíkszeredában, felújítják a Hegyen innen, hegyen túl című műsort. Februárban mutatják be Ivácson László és Fazakas Mihály rendezésében, koreografálásában a Pöttöm Palkó című, főként gyerekeknek szóló produkciót, majd további két bemutatóra számíthatnak a néptánc kedvelői – mondta el Gábos Bakó Rozál. A tervek között szerepel az intézmény hagyományos nagy rendezvényeinek a megtartása is, mint a június elsejére tervezett harmincadik Csűrdöngölő, július elsején az Ezer Székely Leány Találkozó, amelynek főszervezői, valamint az Erdélyi Prímások Találkozója november harmadik hetében. Ugyanakkor remélik, fellépnek a március 15-ei ünnepségen és a Csíkszeredai Városnapokon is. Fesztiválokon való fellépések és számos turné is be van ütemezve, ugyanakkor fogadják a többi, székelyföldi hivatásos együttes előadásait is.

„Az önkormányzati támogatáson kívül találtunk még támogatásokat. Arculatmegújulást ígértünk magunknak, és már vannak nyertes pályázataink. Ugyancsak pályázatnak köszönhető, hogy több előadáson lehet zenekarunk, mint eddig. Ez az év, aminek elébe nézünk, nagyon jónak mutatkozik” – összegzett András Mihály.

Péter Beáta
szekelyhon.ro

Előadás szombaton
A Magyar tánc évszázadai című előadását mutatja be az együttes szombaton délután 5 órától a csíkszeredai városi művelődési házban. A közönséget ezúttal kedvezményes jegyárakkal várják, diákoknak és nyugdíjasoknak öt lejbe, felnőtteknek tíz lejbe kerül a belépő.