Idén is szép számban sereglettek össze a népviseletes lányok és legények a Székelyföld minden szegletéből, hogy azt a hagyományt, amelyet 83 évvel ezelőtt Domokos Pál Péter megálmodott, életben tartsák, sőt még nagyobbá tegyék. Ezernél jóval több székely leány és legény szombaton, július 5-én délelőtt gyülekezett Csíkszeredában, a Szabadság téren, hogy onnan közösen induljanak ki a csíksomlyói nyeregbe.

A Szabadság téri hivatalos megnyitón ünnepi beszédet mondott Markó Attila parlamenti képviselő és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Jelen volt továbbá az idei házigazda település, Csíkszentsimon polgármestere, Fábián László is.

Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő köszöntötte először a téren összegyűlt székely ruhásokat és az érdeklődőket. Mint mondta, örömmel vezeti a Kovászna megyei települések székely leányait és legényeit, akik idén mintegy 350-en vesznek részt a rendezvényen.
– Egy pár lány, két pár lány fekete-piros fekete táncot jár – jut mindig eszembe erről a rendezvényről Kányádi Sándor Fekete-piros című verse. Én azt kívánom, hogy még sokáig járják ezt a táncot a székely leányok, akik a székelyföldi biztos jövő építésében oly nagy szerepet játszanak – mondta a képviselő ünnepi beszédében.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke köszönetét fejezte ki a főszervező Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak, valamint minden székely leánynak és legénynek, hogy népviseletben mutatják meg, hogy a Székelyföld létezik és él. Hozzátette, azon kell dolgozni, hogy a szokások, amelyek a székelyeket meghatározzák, ne vesszenek el: a kisfalvakon, a községekben, a városokban a székely fiatal lehetőséget kell kapjon, ezért jó egészségben, egymást erősítve kell dolgozni.



– Az ezer és ezer székely nő és férfi nem szereti, ha a vezetőik egymással foglalkoznak a nagy ünnepeken, amelyek az összefogásról kell szóljanak. Beszéljünk a székely életerőről, a bátorításról, az ösztönzésről, ne az acsarkodásról – szólított fel a megyeelnök, majd Böjte Csabát idézve hozzátette: soha senki és semmi ellen, hanem valakiért és valamiért kell dolgozni.

Ezután, az ünnepélyes megnyitón a népviseletes leányok és legények a nyeregbeli táncra melegítettek be, majd közösen vonultak ki Csíksomlyóra. Domokos Pál Péter emléke előtt tisztelegve virágot helyeztek el szobránál. A nyeregben 11 órától szentmisét celebrált Böjte Csaba. Fellépett 15 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, akik A sóvidéki kalapács című táncjátékukat adták elő. Egész nap kézművesvásárt és -foglalkozásokat, népviseletmustrát tartottak, táncoltak és játszottak.

Közlemény

néphagyomány  2014.07.05. | 19:28 Az Ezer Székely Leány Napja az összefogásról szól – Ezrek ünnepelték magukat népviseletben

Az Ezer Székely Leány Találkozójának története

„Akárkik rendezik, akárhova hívják össze ifjúságunkat,
csak a csíksomlyói tűznél melegednek, s ennek a tűznek
kialudnia nem szabad, amint arról sem szabad
megfeledkezni, hogy ezt a tűzet
a csíksomlyói ferencesek gyújtották ki."
Idézet 1941-es Ezer Székely Leány Találkozóján elhangzottakból

Ez a rendezvény több évtizedes múltra tekint vissza. Évente július első vasárnapján benépesül a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyereg. Ünneplőbe, népviseletbe öltözött leányok és ifjak gyűlnek össze, hogy székely tánccal, magyar dalokkal és egyéb virtuskodással megmutassák egymásnak és mindenkinek, hogy nem felejtették még el őseik szokásait és méltók eleikhez.

Az impériumváltással kisebbségi sorba taszított székelyek, már a XX. század első felében erős nyomást érzékeltek az idegen hatalom és más kultúrák irányából. A munka és megélhetés miatt szülőföldjéről eltávozni kényszerülő emberek az idegen behatások miatt, ha nem is egykönnyen, de odahagyták őseik rendjét és szép dolgait.

Ezt a veszélyt felismerve 1931-ben szervezte meg július első vasárnapján, Domokos Pál Péter néprajzkutató és P.Takács Gábor csíksomlyói házfőnök kezdeményezésére, a Szociális Testvérek Társasága tagjai (Stettner Andrea és Zakariás Flóra) e fenyegető helyzet ellen cselekedtek, amikor első ízben 1931 július 7-én egybegyűjtötték a székely leányifjúságot.

Domokos Pál Péter nemcsak kezdeményezője volt az Ezer Székely Leány Napja megszervezésének. Ezt a rendezvényt tanácsaival és személyes közreműködésével a későbbi évek során is folyamatosan támogatta.

Manapság is nagy szükség van ilyen kezdeményező erőre, mert minden korábbinál nagyobb szellemi és erkölcsi nyomás nehezedik korunk gyermekeire a globalizáció hatásai miatt. Jó lenne nem feledni elődeink törekvését, hogy a római katolikus székely ifjúságnak a csíksomlyói tűztől eltávolodni nem szabad, hogy a segítő Szűzanya közelébe évenként legalább egyszer össze kell gyűlni és emlékezni kell, arra az örökségre, amelyet akkor nyertek, amikor István pappal Gyergyóból először idezarándokoltak, hogy hitüket megvédjék.

1931 Július 7-én Csíksomlyón megrendezett Ezer Székely Leány Találkozót a kommunista időkben eleinte az Ezer Székely Leány Napjával egyidőben Zsögödfürdőn megszervezték a „Tavasz a Hargitán"-t, hogy kevesebb székely ember vegyen rész az Ezer Székely Leány találkozón, majd pedig a román kormány betiltotta ezt a rendezvényt, hogy a székelyek ne tudják ápolni őseiknek hagyományait és kultúráját.

Amikor 1989 végén megbukott a kommunizmus, így 1990-ben újra tudták indítani az Ezer Székely Leány Találkozót Csíksomlyón, amely ápolja és őrzi székely népünk őseinek a hagyományait és kultúráját, néptáncait. A találkozók alkalmával fiataloknak az egykori Csíkszékház udvarán hatalmas méretű deszka padlózatú emelvényt ácsoltattak, hogy az egyházi szertartás után legyen ahol táncoljanak, szórakozzanak.

Ennek a rangos és nagyon népszerű, minden évben megszervezendő rendezvénynek a fő célja a magyar közösségünk saját kultúrájának és hagyományainak ápolása, nemzeti önazonosságának erősítése és a vallási értékeinek védelme. Az Ezer székely leány napja" a legismertebb és a legjelentősebb ilyen jellegű kulturális rendezvénye Székelyföldnek, amely úgy a szereplő együttesek mint pedig a nézőközönség számát tekintve a legnagyobb szabású és amely egyébként minden más, műfajtól függetlenül, rendezvénynél régebbi múltra tekint vissza.

Ez a találkozó egy nagyszerű alkalom és lehetőség a népművészet és ezen belül is a népzene és néptánc értékeinek és hagyományainak népszerűsítésére és értékesítésére".

korabelierdely.uw.hu