Persze a népi mondás többféle változata is ismert: ha csikorog a fagy, a tél nemsoká abbahagy. Bárhogy is van, a régiek szerint, ha február 6-án hideg van, nemsokára vége a télnek.

Felmenőink még gondosan megfigyelték az időjárással kapcsolatos összefüggéseket és az általános jelenségekre hagyatkoztak sokáig. A dátumokat főként fordulónapokhoz kötötték és az éppen aktuális időjárásból következtettek hosszabb vagy rövidebb távon az időjárás később alakulására. Ezeket gyűjtöttük most össze Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató segítségével:

Február 14. – Bálint napján – a néphit szerint – a tavasz közeledtét jelzi, hogy a verebek hangos csiviteléssel választanak párt maguknak.

Február 19. – A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik, a hagyományok szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.

Február 24. – Jégtörő Mátyás-nak is szokás hívni, mivel az e napi enyhe idő fagyokat, a fagyos idő pedig közeli felmelegedést jelent. A pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál” – állították elődeink.

Március 4. – Kázmér napi népi jóslat: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást 1 héttel el kell halasztani.

Március 10. – Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen.

Március 12. – „Megrázta még szakállát Gergely!”- mondták az öregek, ha ezen a napon még havazott.

Március 18. – 21. – Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget! A jóslat e három napra együttesen vonatkozik. De vannak külön az egyes napokra érvényes előrejelzések is, mint például: „amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.” Többek között azt is megfigyelték nagyanyáink, hogy ha március 21-én dörög az ég, száraz lesz a nyár. Benedek napja előremutat a nyári és az őszi időjárásra, ha kisüt a nap hosszú meleg nyár várható, ha nem süt ki, lucskos őszre lehet számítani.

Április 6. – Amennyiben ezen a napon esik az eső, akkor nagyon keserves, szűkös esztendő várható.

Április 24. – Szent György napja előtt megszólaló béka korai tavaszt és nyarat jósol. Úgyis mondták: a Szent György-havi eső kergeti a fagyot. E nap előtti menydörgés bő termés előjelzője. Akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

Május 12. – 14. – Pongrác, Szervác, Bonifác, a fagyosszentek után hirtelen lehűlés következhet be – hitték korábban.

Május 25. – Orbán napján az időjárás- és termésjóslás a szőlővel kapcsolatos, ha esik, jó lesz a termés.

Noha a Pünkösd mozgó ünnep, mégis kapcsolódtak hozzá időjárással, termésjóslással kapcsolatos hagyományok. Baranyában, pl. úgy vélték, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. Az esőt nem tartották ilyenkor szerencsésnek.

Június 8. – Talán a legismertebbek közé tartozik a Medárd napi jóslat: „Medárd napján, hogy ha esik, 40 napig mindig esik." Ha viszont tiszta az idő, a népi jóslás szerint napsütéses nyárra számíthatunk.

Július 20. – Illés napján a viharokat figyelték meg: ha dörög, zörög Illés szekere…

Július 25. – Nyáron is érdemes az égre nézni, úgy tartották, ha Jakab napján sok a felhő, sok lesz a hó télen, ha viszont nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is a nap és esik is az eső, akkor enyhébb lesz a tél. Ez a jóslat főként Csongrád megyében jellemző.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napján a derült idő jó gyümölcs és szőlőtermés előjele.

Az őszi esőkből, általában esős őszre következtettek az elődeink (szeptember 1. és 8. vagy október 21. és 26.), vagy épp ellenkezőleg a napsütésből jó tavaszban reménykedtek a régiek (szeptember 5. és 14. vagy november 1.).

Szeptember 29. – „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér”.

Karácsonyi időjárásra vonatkozó jóslatok:

November 11. – „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” A liba csontjából is a télre jövendöltek.

November 19. – Erzsébet viszont még rácáfolhatott, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. Erzsébet mást is tud: „megrázza a pöndölyét", tehát ha napján esik a hó, lesz hó karácsonykor is.

November 25. – „Ha Katalin kopog, karácsony locsog, illetve ha Katalin locsog, karácsony kopog” – hirdették korábban.

November 30. – András napja egészen komplex jóslást nyújt: ezen a napon leszelt, besózott, és a 12 hónapról elnevezett hagymakarikákat használták az előrejelzéshez. Azok a hagyma-hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez az ún. hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készült.

Az Újesztendő napfényes ideje általában mindenfelé jó esztendőt jelentett. Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő – jövendölték.

Január 6. – A Vízkereszt az enyhe idővel még a nagy hidegekre utalt, azaz „Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!”

Január 18. – „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”

Január 21. és 22. – Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” Majd: „hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.”

Január 25. – „pálfordulón” az e napi derült idő hosszan tartó hideg előjele.

Február 2. – Gyertyaszentelő napján „ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél". Ha viszont „az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába", vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.

hirado.hu