Óvodások,
iskolások vakációra készülődnek, változik, fordul az életük, a
mindennapi tanulást felváltja a jókedv, fürdőzés, kirándulás és más
kellemes időtöltés. Az égiekben is változás történik: ekkor hág az
égbolt legmagasabb pontjára a nap, ettől kezdve rövidülnek a nappalok,
de ugyancsak ekkor kezdődnek az igazi nyári nagy melegek is. Talán éppen
ehhez igazodva választottuk pihenésünk fő idejének ezt az évszakot.
Az ember a különlegeset, az érdekeset keresi mindenben, így a nyári
napfordulóhoz is számos hiedelem, babona, szokás kapcsolódik. Bod Péter,
akiről megyei könyvtárunkat elnevezték, híres tudós volt, az ő
feljegyzéseiben olvasható, hogy június 21-én a gyermekek szemetet,
csontot szedtek össze, azt megégették, hogy nagy füst kerekedjék, mert a
régiektől hallották, Szent János napja táján szoktak elszaporodni a
kígyók, s azokat csak tűzzel-füsttel lehet elűzni. A pogány időkben is
ekkor raktak nagy tüzeket, aztán átugráltak, átszökdöstek rajtuk, mert
azt gondolták, a lángokban minden szomorúságuk elég. Amikor pedig
üszkösödni kezdtek az égő fadarabok, kivették a tűzből, s elindultak a
határt kerülni, hogy áldott legyen a termés.
Sárkányűzésre is jó volt hajdanában-danában a nyárközépi füstölés. A
középkorban, sok száz évvel ezelőtt azt hitték, a meleg elől menekülve a
sárkányok a kutak, a források körül röpködnek, s közben mérgüket azok
vizébe hullatják, de a büdös füst elkergeti őket. Ezért hát június
21–22. táján nagy tüzekkel riogatták a sárkányokat az emberek.
Szent János éjszakáján énekeltek, ettek-ittak, mulatoztak is. Ezt a
szokást pedig nem is kellene feledni, így hát azt kívánjuk nektek,
örvendezzetek, énekeljetek és játszadozzatok kedvetekre az egész
nagyvakációban! (f. e.)
Háromszék
Kommentáld!