Kostelek
egy elzárt település a Csíki-havasokban. Kostelek az 1950-es évekig
Csíkszépvízhez tartozott, most azonban közigazgatásilag a moldvai Ágas a
községközpontja.
Forrás: rmpsz.ro
A falu első írásos említése az 1700-as évek elejéből
való, és úgy tudni, hogy az első lakosok betyárok voltak, akik általában
az igazságszolgáltatás elől menekültek a havasi rengetegbe, és az
1764-es madéfalvi veszedelem menekültjeivel is gyarapodott a falu.
A falu szinte teljes egészében magyar, az iskola nyelve viszont a román.
A vallás szempontjából az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a
lakossága kb. fele-fele arányban római katolikus és ortodox, de az
ortodox családok is magyar anyanyelvűek.
Kosteleken Oláh Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa előbb Berszán
Lajos atyával beszélgetett, aki Salamon Antal plébános halála után a
Gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumból érkezett szolgálni
a csángó településre.
Berszán Lajos méltatta elődje, Salamon Antal örökségét, a 36 éven át
kifejtett tevékenységét Kosteleken. Nekem már szinte csak az a dolgom,
hogy „learassam” az ő munkáját – fogalmazott az atya.
Vaszi Levente, a Fölszállott a páva verseny közönségdíjasa, akinek
hétköznapjai azzal telnek, hogy a Kosteleki Magyar Házban népdalokra,
néphagyományra tanítja a gyermekeket, előbb a falu, illetve a saját
múltjáról, majd a csángók értékeiről beszélt.
„Kerengettem”, a faluban, és még mindig van, amit gyűjteni, a fiatalokat
is erre ösztönzöm – mondta Vaszi Levente, aki az elkonzerválódott
kultúrájuk jövőjét illetően derűlátó, mert ezek a generációk „nagyon
benne vannak”. Hozzátette: a gyerekek nem a „magyar pénzért” járnak
magyar órákra, hanem mert szeretik.
Kossuth Rádió
néphagyomány 2014.05.18. | 14:22 – AUDIÓ
Kommentáld!