néphagyomány 2013.01.07. | 09:15 Magyar solymászat – Balassinak is tetszett, az UNESCO is lajstromba vette – AUDIÓ
A
nyolcvanas években még számkivetettek voltak a magyar solymászok, a
rendszerváltozás után barátságosabb környezetben tevékenykedhettek,
legutóbb pedig már az UNESCO vette a kulturális örökség listájára a
vadászmadarakhoz fűződő hagyományt.
Szárnyalhat a magyar vadászmadár-tenyésztők öröme. A magyar solymászat
hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára –
adta hírül a sajtó. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezetének Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága
Párizsban a közelmúltban hozta meg döntését. Solymár, Gyöngyössolymos,
Sashalom, Sasvár, Zólyom – és még egy sor földrajzi név érzékelteti:
történelmünkben fontos személyiségek voltak a király solymászai. Ma
kevésbé a vadászathoz, sokkal inkább a hagyományőrzéshez sorolhatók a
ragadozó madarak szerelmesei.
A 80-as években még számkivetettek voltak a magyar solymászok, a
rendszerváltozás után barátságosabb környezetben tevékenykedhettek,
legutóbb pedig már az UNESCO vette a kulturális örökség listájára a
vadászmadarakhoz fűződő hagyományt.
Szabó László visegrádi solymász elmondja: a szárnyas vadászok segítik,
hogy a hasonló gondolkodású emberekből jó közösségek alakuljanak. „Szép
sólymok, vad rárók, kiket madarászok/ tanítanak, viselnek,/ Bánással,
tartással, szóval, kiáltással,/ szelídek, kézre jűnek” – írta Balassi
Bálint bő négy évszázaddal ezelőtt. A költőhöz most az UNESCO is
felzárkózott. Szabó Lászlóval, a Szent György Lovagrend tagjával
beszélgetett Molnár Pál.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Kommentáld!