Sok
magyar településen pünkösdi királyt választanak május 20-án, az ünnep
második napján, és természetesen ilyenkor van királynéjárás is, csakúgy,
mint az egykor jellemző volt a falvakban.Régen a falvakban pünkösd második napján termékenységi varázslást
végeztek a lányok. Portáról portára járva, a „Ma vagyon, ma vagyon piros
pünkösd napja” rigmust ismételgetve – innen a „mavagyonolás” elnevezés –
kívántak bő kendertermést a háziaknak. Királynőjüket magasra emelve,
mondták-kiáltották: „Ekkora legyen kendtek kendere!”
A kender egykor igen fontos haszonnövény volt, rostjáért termesztették,
amelyből fonal készült, abból pedig szöveteket, vásznakat, köteleket
gyártottak. A kenderkóróról vízben áztatással választották le a
rostokat, amit napon szárítottak, aztán törték, tilolták, a csepűből
pedig fonalat fontak. A legjobb műszaki szövetek, vitorlavásznak,
hevederek, ponyvák, zsákok és kötelek még ma is kender alapanyagból
készülnek. A megválasztott pünkösdi király pedig különös előjogokkal
rendelkezett a falvakban – emelte ki Kisgyörgy Tamás, a Sóstói
Múzeumfalu munkatársa – egyebek mellett egy éven át a település minden
mulatságába hivatalos volt, a helyiek állták a számláját a kocsmában. A
„koronával” legénybírói szerep is járt, a fiatal fiúk vitás kérdéseiben ő
döntött végérvényesen.
Manapság az ünnepség pünkösdhétfőn királynéjárással és királyválasztó
ügyességi versennyel kezdődik, divatbemutatón népviseletekben vonulnak
fel, és különböző szórakoztató programok, pl. íjászat, szekerezés,
lovaglás, kézműves foglalkozások, nemezelés, csuhézás, similabda- és
pásztorrózsa-készítés, mézeskalácsos, cipész, kádár, kerékgyártó, kovács
és a fazekas mesteremberek bemutatói szórakoztatják a közönséget.
MTI
néphagyomány 2013.05.18. | 08:41 Pünkösdi király és királyné
Kommentáld!