néphagyomány  2013.02.02. | 16:33 Székely kapu – Átjáró a tündérkertbe – VIDEÓ

Talán nincsen magyar, akinek figyelmét még nem vonta volna magára e faragott remekművek a Kárpát-medencében, vagy a világ valamely távoli sarkába elcsángált egyik-másik példánya. De aki járt már ott, ahol ezek a kapuk a gyökereiket mélyen a földbe eresztették, annak nem csak a szeme gyönyörködik a látvány- ban, hanem a szívét is átjárja valami megmagyarázhatatlan, simogató, édes érzés!

„A házak előtt ott pompálkodnak a hagyományos galambdúcos cserefa-kapuk, melyek rendszerint szép domborművekkel, faragványokkal, dús arabeszkekkel, növénydíszletekkel vannak ékítve, élénk, kirívó színekkel kiemelve. Egyik kapuról sem marad el a felírat, mely a csináltatók nevét, s az évszámot tudatja. Nem ritkán lehet látni 150, 200 éves, sőt még régebbi kapukat is a Székelyföldön, melyek a fametszés nagy tökélyéről, és a keleti ékítményesítés nagy előszeretetéről tanúskodnak. E kapuk inkább ékítményként, mint szükségként állnak ott, mert a székelynek hagyományos vendégszeretete nem engedi meg a kapu bezárását, tárva van az boldog, boldogtalan előtt, mint a székelynek nyílt, emberszerető szíve.” Orbán Balázs, a Székelyföld nagy leírója fogalmazott így a XIX. század derekán.

A székelység mulandó anyagból készült jelképe töretlenül dacol az idővel, és ma is pontosan azt az arcát mutatja, amit évszázadokkal ezelőtt. Miközben születik porból a kapu, és lesz porrá újra, a verejtékes munkával rávésett jelképek súlya ma is ugyanúgy nehezedik a vaskos gerendákra.

Haszmann Pál, a csernátoni a Haszmann Pál Múzeum igazgatója azt magyarázta, hogy többféle székely kaput különböztethetünk meg az ácsolási módozatukat figyelve. Székely kaput láncfűrésszel nem lehet ácsolni, ahhoz erős kéz, véső, öröm és jó hit kell hangsúlyozta az igazgató. A székely kapu sosem tér el a hagyományos ácsolási, és faragási modorától, idegen jelképeknek nincs helyük rajta, szögezte le Haszmann. A múzeum igazgatója részletesen elmesélte, megmagyarázta a székely kapu szimbólumainak érdekes jelentéseit és erkölcsi üzeneteit is. A székely örökségünk legdrágább jelképe a kapu, az egy intézmény, a kapu sok mindenről beszél, sok mindenre int, főleg arra int, hogy ezt a gyökeret elszakítani semmi képen nem szabad elszakítani, jelentette ki Haszmann Pál.

Ez a jelképrendszer nem árválkodik csak a kapukon, hanem ékesíti a házak gerendáit, a temetők kopjafáit, a használati eszközöket, a tekintetekből olvashatóan pedig a lelkekben is jelen van. A minden napi napok részeként rendet teremt a közösségben, és a portákon. Az ember és természet, örömökkel és fájdalommal teli, de kérdőjelek nélküli tökéletes harmóniája ez, a székely falvak hagyományos világa.

Népművészetünk nem a minták gyűjteménye, hanem a jelképek egymáshoz való simulása, minden jelkép jelentést hordoz, jelentette ki Haszmann. Majd arról is beszélt, hogy házat kell építeni a hazába, és hazát kell vinni a házba

Molnár V. József néprajzkutató pedig azt mondja, nincs olyan székely kapu, amelyen ne lenne rajta a Napnak a jele. A székely kapu csalja, kéri a Napot, az európai népek között egyik sem tiszteli ennyire a Napot, mint mi magyarok, mondja a néprajzkutató. A székely kapuk párjaik Kínában, Japánban, vagy Észak-Indiában találhatók meg, ott még léteznek Nap-kapuk, fejtette ki Molnár.

Böjte Csaba ferences szerzetes is a székely kapuk jelképeiről, üzeneteiről beszélt, majd elmesélte, hogy a megmentése céljából vásárolt egy legalább 150 éves székely portát, amelyet a Szent Ferenc Alapítvány építőipari tanulóival, és a helyi öregek tanácsai alapján szeretnének visszahelyezni eredeti állapotába.

Duna Tv