Hagyományos székely porta szinte elképzelhetetlen filagóriás, tornácos ház és műremeknek számító faragott, fedeles kapu nélkül. A történelem homályába vesző idők óta épített székelykapuk állítása a múlt rendszerben kissé visszaszorult, de napjainkban mintha újra reneszánszát élné. Az utóbbi két évtizedben több parókia elé emelkedett galambbúgos székely nagykapu és számos „bennvaló” bejáratát jelzi ma újonnan faragott fedeles kiskapu.

A fedeles nagykapuk állítása az egész magyar nyelvterületen ismert volt, de a Székelyföldön maradt meg egészen napjainkig. A faragott kapu a családot, nemzetséget, népcsoportot jelképezte, tükrözve a gazda hitvilágát, szemléletét, ízlését. Ez képezte a határt a tulajdonos belső világa és a külvilág között. A kapun belül volt az „élet”. A férfiak a kapufélfának dőlve beszélgettek, a nők kiültek a kapu elé tereferélni, a szerelmesek a kapuban találkoztak.

A székely ház mértékadó dísze és koronája a székelykapu

Nyírő József szerint a székely ház mértékadó dísze és koronája a

székelykapu, melyet valósággal családtagnak tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyébe újat teremt, mert a székelykapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében. Élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és az Isten nevét vési rá szelíd és áhítatos betűkkel…

Hajdan a székely ember kiment az erdőjébe, kiválasztotta a legszebb, legjobb, legmegfelelőbb fát, hazaszállította, tartósította, majd faragómestert hívott. A mester a kaput mint az udvar és a jószág főbejáratának ékes építményét karcolt, vésett, fűrészelt, domborműves faragással, esetenként színes festékkel díszítette. A szemöldökfán az építés évszámát, az építtetők nevét és néha üdvözlő szöveget örökített meg. A keményfából emelt tartóoszlopokra leggyakrabban napot és holdat, tulipánt, gabonát, szőlőindát, csőrében olajágat tartó madarat vésett. A galambbúgos tetőszerkezetet zsindellyel vagy hódfarkas cseréppel fedte. A kiskapu nyílórészét fenyődeszkából készítette, a deszkák különböző irányban való elhelyezésével ért el esztétikai hatást.

Nem minden galambbúgos, faragott, fedeles kapu minősül székelykapunak

De nem minden galambbúgos, faragott, fedeles kapu minősül székelykapunak a néprajzi szakirodalom szerint, hanem csak azok, amelyek megfelelnek néhány feltételnek. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a kapu ne mutasson összefüggést a telken levő más építménnyel, nyílása felül legyen köríves, áttört szerkezetű, a díszítmények között pedig legyen jelen a napszimbólum. Ezen kívül jó, ha van egy-két sor galambdúc, a nagykapu lécei és a tetőszerkezet között van egy üres rész, és a kapu közepén lelóg egy emelőcsiga.

A mikházi ferences kolostor kapuja 1673-ból származik

Szűkebb térségünkben inkább a Felső Nyárád-mentére jellemző a székelykapuk állítása. A legrégibb székelykapu, amely napjainkig megmaradt, a mikházi ferences kolostor kapuja 1673-ból származik. Ezt a budapesti Néprajzi Múzeumba szállították, Mikházán ma a másolata látható. Legsűrűbben Nyárádremetén, Köszvényesen és Jobbágytelkén állnak, de sok van Nyárádszentmártonban, Csíkfalván és Jobbágyfalvában is. Ez utóbbiak közül kiemelkedők a közelmúltban Kilyén Domokos által faragottak, amelyek sok helytörténeti jellegű ábrázolást hordoznak. A szentmártoni és jobbágyfalvi unitárius parókiák és a csíkfalvi református templom elé állított díszesen faragott székelykapuk figyelmes szemrevételével igen sokat tanulhatunk a települések történetéről.

„Isten áldása lengjen a magyar nemzet fölött”

A Maros-mentén elhelyezkedő településeinken ritkábban látunk faragott, fedeles kapukat, ezért látványuk sokkal figyelemfelkeltőbb.

Marossárpatakon két faragott fedeles székelykaput csodálhat meg a látogató. Mindkettőnek a tervezője és megépítője Miholcsa József szobrászművész. Az egyik a szobrászművész jószágának a bejáratát jelzi, a másik a történelmi szoborpark elé lett felállítva. Nagyernyében és Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia előtt, Vajdaszentiványon, Sáromberkén, Székesen és Csejden a református paplakok előtt látható ilyen. Mindenik ezek közül sűrűn díszített és sokatmondó feliratot hirdet. Miholcsa József kapuját két rovásfelirat ékesíti:

„Isten áldd meg a magyart”, illetve „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.”

A sáromberki parókia előtti kapura a következő zsoltár szöveget vésték:

„Menjetek be kapuin hálaadással, udvaraiba dicsérettel”.

A csejdi református parókia előtti székelykapura rárótta a faragómester, hogy:

„Tebenned bíztunk eleitől fogva”

majd rovásjelekkel:

„Isten áldása lengjen a magyar nemzet fölött”.

A nagyernyei kapura egyszerűen csak annyit írtak:

„Ki belépsz ide, lásd meg a jót, amit követned kell.”

Nemes Gyula
Központ

néphagyomány  2013.09.01. | 09:42 Településeink éke: a faragott székelykapu