A szlovák környezetvédelmi tárca szerencsétlennek és tájékozatlanságból fakadónak nevezte azokat az információkat, miszerint a Magas-Tátrában visszafordíthatatlan erdőirtás veszélye áll fenn és néhány terület örökre erdő nélkül maradhat. A valóságban ilyen helyzet nem is fordulhat elő. A tárca ezzel Gabriela Matečná SNS-es mezőgazdasági miniszter keddi kijelentéseire reagált, aki augusztus végén Poprádon arról beszélt, hogy kerekasztalt kellene összehívni az erdészek és természetvédők részvételével a tátrai értékes erdők elvesztése miatt. Ennek oka, hogy az erdők már régóta szenvednek a 2004-es viharok után megnövekedett szúpopuláció miatt. A szakemberek szerint nem csak a szélvihar által elért területek, de az egészséges erdők is veszélyeztetettek.
A természet megoldja
A környezetvédelmi tárca szerint a 2004-es szélvihar és a 2014-es Zsófia elnevezésű vihart követően a kisebb védettséget élvező területeken kivágták és feldolgozták a fákat, de az erdészek már beültették ezeket a helyeket. A természetvédelmi területen, tehát a leendő, legszigorúbban védett „A” zónában az erdősítésről maga a természet gondoskodott. „A vihar sújtotta erdő alatt most fiatal lucfenyők, nyírfák, berkenyék, jegenyék és erdeifenyők nőnek” - írja a környezetvédelmi tárca. A minisztérium a legértékesebb területek védelmében olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek célja, hogy biztosítsa az egyedülálló erdők védelmét közvetlen emberi beavatkozás nélkül.
„Nyitottak vagyunk a konstruktív vitára mindenkivel, aki védeni akarja a hegységeink természeti gazdagságát. Nem szerencsés csupán gazdasági vagy erdészeti és nem természetvédelmi szempontból megközelíteni a helyzetet. A kommunikációnak tudományos és gyakorlati ismereteken kell nyugodnia, nem pedig érzelmeken” – mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
A Szlovák Természetvédelmi Hivatal is az ún. beavatkozás mentes rendszer megalapozottságát hangsúlyozza a természetvédelmi területeken. „Ezeket az egyedi erdős területeket részletes feltérképezést követően eredeti és emberi tevékenységtől kevésbé zavart európai s nemzeti jelentőségű élőhelyekké sorolták be. Ezeken a területeken régóta nem végeznek közvetlen erdőgazdálkodási tevékenységet, főleg elérhetetlenségük és szigorú védelmük miatt" - tette hozzá Milan Boroš, a Szlovák Természetvédelmi Hivatal igazgatója.
A természet sokszínűségét védik
„Ha a Tátrai Nemzeti Park esetében csak a szélvihar vagy a szú okozta fában okozott kárról beszélnek, akkor az erősen leegyszerűsített szempont a legrégibb nemzeti parkra nézve, mintha erdővállalatként kezelnék, amelynek erdőgazdálkodási prioritása a gazdaságosság” – áll a minisztérium reakciójában.
„Szakmai véleményünk szerint a tátrai természet biológiai sokféleségének megőrzéséhez az emberi beavatkozás minimuma mellett a természetes folyamatokra hagyatkozás szükséges. Az ilyen területet látogatni fogják, felkeresik, sokféleségével és vadságával fog vonzani, minden eredeti fajtát látni fognak a természetes élőhelyén emberi beavatkozás nélkül” – hangsúlyozta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója.
2008-ban a Tátrai Nemzeti Park a TANAP Állami Erdészettel való megállapodást követően kijelöltek az olyan alacsonyabb természetvédelmi értékkel bíró, ötödfokú védelem alatt álló területeket, ahol a természetvédelmi törvény szerint kivételesen engedélyezték a katasztrófában kidőlt fák kitermelését. A károk feldolgozását követően minden területet erdősítettek.
Ugyanezen megállapodásban meghatározták a leendő „A” zónába tartozó területeket is, ahol mindent a természetre hagynak, elsősorban az európai jelentőségű élőhelyek természetes fejlődésére tekintettel. Ez a megállapodás máig része az állami szervek határozatainak és az erdőgazdálkodási terv része. „Ezért nem világos számunkra, mely a TANAP mely erdeit érintenék az ún. védelmi intézkedések. Nem látjuk a racionalitását az ilyen tevékenységnek, feltételezéseink szerint jelentős károkat okozna a fiatal természetes erdőben, hiszen a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina) történt katasztrófa óta 20 év, a 2004-es szélvihar óta pedig 12 év telt csak el” – tette hozzá Majko.
Be kell segíteni a természetnek?
A mezőgazdasági miniszter szerint vannak olyan helyzetek, amelyekben a természet nem tud segíteni és itt az ideje a cselekvésnek. „Tíz éve nézzük, hogyan pusztulnak el szemünk előtt a tátrai erdők. A káros rovarok inváziója következtében a kiszáradt halott erdőben erodálódik a talaj, kiszáradnak a kutak és a hegyi patakok” – mondta Matečná. Szerinte ha nem történik változás a hozzáállásban, az erdők évtizedekre eltűnhetnek. Nem csak a telepített erdők, de az eredeti, legnagyobb védelmet élvező területeken lévő százéves erdők is áldozattá válhatnak.
„Hatékonyabb, környezetbarátabb megoldások állnak rendelkezésünkre más több évtizede” – mondta Matečná. „Ha békén hagyjuk a kidőlt fákat, egy év alatt 120-szorosára nő a szú populáció” – mondta el a TANAP Állami Erdészet javorinai (Tatranská Javorina) körzetének vezetője, Ján Slivinský. Elmondása szerint az ötödfokú védelem alatt álló területen 430 hektárt tett tönkre a szú és ebben az évben tovább nőnek a számok. Szerinte 1250 hektár erdőállomány veszélyeztetett.
Slivinský már 2005 óta figyelmeztet a helyzetre és szerinte meg kell előzni a szút. „Mielőbb meg kellene szabadítani a fákat a kérgüktől, mert ez a szaporodásuk forrása. Itt vannak a feromoncsapdák és időben meg kell találni a fertőzött fákat is” - mondta Slivinský. Szerinte a patakmedrekkel is törődni kell, mert sok fa van bennük, ami szó szerint az embereket veszélyezteti. „Amikor a csapadék keresztülfolyik a rothadó fán, az huminsavat old a vízbe (az említett huminsavakat a természet ajándékának tartják – a szerk. megj.). Az amerikai kutatók megállapították, hogy amikor ivóvízzé alakítják, klórt tesznek hozzá és ezzel rákkeltő anyagok jönnek létre” – mondta Slivinský.
A mezőgazdasági minisztérium szerint a Magas-Tátrában keletkezett probléma a természetvédők és az erdészek különböző felfogása miatt keletkezett. A természetvédők az érintetlenséget preferálják gyakorlatilag a TANAP egész területén, az erdészek szerinte aktív és differenciált védelmet kívántak alkalmazni sokéves tapasztalataik alapján. A természetvédelem hozzáállásbeli különbségeit lenne hivatott közelíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által kezdeményezett kerekasztal.
Mi az az „A” zóna?
A nemzeti parkban kialakított „A” zóna a legmagasabb természetvédelmi értéket képviseli. Önszabályozó, öngyógyító és önreprodukáló képessége, magas szintű dinamikus állandósága és jó ökológiai stabilitása alapján jelölik ki. Az ilyen egységeket emberi beavatkozás nélkül kell hagyni úgy, hogy érvényesülhessenek a természetes folyamatok.
Kommentáld!