Előtérben a fátyolos nőszirom (Iris spuria) szeptemberre már csak a tokterméseit mutatja. Lilás virágaival májusban találkozhatunk.
Tutira nem jutottam volna el Bélmegyerre, ha a Körös-Maros Nemzeti Park egyik munkatársa nem adja az ötletet, hogy nézzünk szét arrafelé.
Először Szarvasig buszoztam, majd onnan idegenvezetőm furikázott az egyre rázósabb Békés megyei utakon, egészen Bélmegyerig, egy alig több mint ezer lelkes községig, ahol járművünket hátrahagyva, a település határában indultunk mezőmustrára.
Bélmegyer környékére jellemző a fás puszta, vagyis rétek, erdők, legelők, facsoportok és mezők vannak szerteszéjjel, amerre csak látni. „E területen sziki tölgyes állományok találhatók, a szikes erdei rétek tisztásain és kocsányos tölgyekkel, vadkörtékkel és egybibés galagonyákkal tarkított fáslegelőkön kívül” – mutatott körbe túravezetőm.
Mi tagadás, városi fickó lévén kíváncsian vártam, hogy milyen attrakcióval rukkol elő egy szikes rét, amit évtizedekkel ezelőtt már megpróbáltak erdősíteni, de befuccsolt a gazdálkodók ebbéli törekvése. Mementóul ránk maradt az emberi beavatkozás nyoma, a buckák és mélyedések, szabályosan, sávosan a teljes mezőn. Tehát máris megvolt az első attrakció, mégpedig az akadálypálya! Két hupli között bukdácsoltam, amikor vezetőm rámutatott egy nagyjából 1,2 méter magas, nyurga szárú, halványzöld színű, nyüzüge növényre, a sziki kocsordra, amiből körülöttünk ezrével nőttek.
Termőre fordult sziki kocsord
Tehát „a sziki kocsord a szikes erdei rét tisztásainak társulásalkotó növénye, a réti őszirózsa mellett. Az ernyősök családjához tartozik” – kezdte a bemutatást túravezetőm. „Latin nevéből, a Peucedanum officinale-ból a peucedanum szó jelentése: keserű ízű, ami a gyöktörzs ízére utal, míg az officinale jelentése: orvosi. Régen, a népi gyógyászatban gyöktörzsének főzetét használták a bélrendszer, a tüdő, vagy éppen akár a női bajok gyógyítására, valamint nehezen gyógyuló sebek külsőleg történő kezelésére” – tudtam meg a szakembertől. Engem kimondottan kaporra emlékeztetett a sziki kocsord. Megérintve is szinte ugyanolyan sima, puha tapintásúnak tűnt, mint fűszernövény rokona. Ez egyáltalán nem véletlen, mert, mint ahogyan szakértő túratársam mesélte, a kapor és a sziki kocsord is ugyanúgy az ernyős virágzatúak családjába tartozik. Két okból sem ajánlatos összekeverni a két növényt: nevéből adódóan meglehet, nem csak gyökerének, szárának is keserű íze van. Másik, ami már annál bizonyosabb: „természetvédelmi értéke 5000 forint, tövenként” – fűzi hozzá a természetvédő. De gondolom az íze vagy szaga is más!
Vezetőm kisvártatva egy erdősáv felé vette az irányt: itt javarészt sziki tölgyesek honosak, nem túl magasak. Néhány méter után újabb mezőre bukkantunk. Ekkor már a sokadik tő sziki kocsordot látva vetette fel túratársam, hogy e növény gyökerében fejlődik egy fokozottan védett lepkefaj, a nagy szikibagoly. „Hernyói a sziki kocsord fiatal hajtásaiban és szárában élnek a föld felett, majd lefúrják magukat a növény gyökerébe és ott bábozódnak be. A kifejlett lepkék szeptember közepétől október végéig repülnek, éjszaka aktív állatok. Védelmük csak a sziki kocsordok óvásával, megfelelő kezelésével együtt valósulhat meg” – tette hozzá a szakértő. Ezek után már tényleg galádság lenne összekeverni a sziki kocsordot a kaporral.
Ahogy tovább sétálunk fává terebélyesedett galagonyacserjét is láttunk: ez meglehetősen ritka, így már kattant is a fényképezőgépem.
Galagonya
Sziki sóvirág (Limonium gmelinii subsp. hungaricum)
Aranyfürt (Aster linosyris)
Réti őszirózsa (Aster sedifolius)
Hihetetlen módon egyszer sem botlottam meg a mezei akadályversenyen. Éppen virágzott a sziki kocsord másik társulásalkotó faja, a réti őszirózsa (Aster sedifolius), ami az aranyfürttől eltérően lila színű nyelves virágokkal is ékeskedik; de ha már emlegetjük, az aranyfürt (Aster linosyris) is éppen virágba borult látogatásunk alkalmából. Ugyanígy tette a sziki sóvirág (Limonium gmelinii subsp.hungaricum) is, ami a szikes gyepek jellegzetes növénye, az ürmös szikes puszták mellett ebben a társulásban is előfordul Bélmegyeren.
Írta és fényképezte: Sarusi István
.png)
Kommentáld!