A Tátra nem csak gyönyörű kilátásáról, hanem hangzatos földrajzi neveiről is híres. Az alábbiakban ezek közül próbáljuk meg elmagyarázni az egyes nevek eredetét.
1. A hatalmas lavináiról ismert, a Halastó (Morskie Oko) közelében található Medvegyökér-szakadék (Marchwiczny Żleb) a zellerek családjába tartozó közönséges medvegyökérről (Ligusticum mutellina, lengyelül marchwicy pospolitej) kapta nevét, amely bőségesen terem abban a hágóban, amelyből a szakadék indul.
2. A Bélai-Tátra elnevezés Szepesbéla (Spišská Belá) város nevéből származik, melynek a hegység már a XIV. században a határához tartozott.
3. A Kis-Békás-csúcsból (Żabi Szczyt Niżni) elágazó oldalgerincet azért nevezik Apostolok-gerincének (Grań Apostołów), mert a régi gorálok szerint a magasba törő karcsú figurák a mennybe induló apostolok sziluettjére hasonlítottak.
4. A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) első tulajdonosairól a Rusin nevű gorál családról kapta nevét.
5. A Kalata-rét (Polana Kalatówki) ugyancsak első tulajdonosairól, a gorál Kalata családról kapta nevét.
6. A Pańszczycza-völgy (Dolina Pańszczyca) a Fehér-Dunajecből (Biały Dunajec) származó Pańszczyków vagy Pajszczyków vezetéknevű családról kapta nevét, amely korábban a területet birtokolta.
7. A Rohács elnevezés a szarvas (rogaty) szóból származik, utalva a csúcs szarvra emlékeztető kettős ormára.
8. A Kápolna-csúcs (Kościelec) elnevezés a templom (kościół) szóból, nem pedig a csont (kośc) szóból származik.
Kommentáld!