oktatás  2012.09.18. | 19:29 Elkészült a székelység történetéről szóló tankönyv

Tizenkét éves gyerekek is beleszólhattak a szerkesztésébe annak a most megjelent alternatív tankönyvnek, amely a székelyek történetéről szól, és kedden mutatták be Csíkszeredában. A székelyföldi történészek által írt, Hargita És Kovászna megye tanácsa által kiadott, illusztrációban gazdag kötetet nemcsak tankönyvnek szánják, általa a felnőttek is kiegészíthetik ismereteiket.

Az új tanévtől már kézbe vehetik A székelység története című alternatív tankönyvet a székelyföldi magyar nyelvű iskolákban tanuló diákok. A közel 200 oldalas, színes illusztrációkban bővelkedő kötetet szeptember 18-án, kedden mutatták be a csíkszeredai megyeházán. A tankönyv Hargita Megye Tanácsa és Kovászna Megye Tanácsa támogatásával, valamint Hargita Megyei Tanfelügyelőség koordinálásával készült, szerzői székelyföldi történészek. A kötet újdonságnak számít, mert mint a a szerkesztők és a kiadó az előszóban fogalmaznak, „ez idáig nem jelent meg székelységtörténeti tankönyv, de az eseményeket napjainkig követő székelységtörténet sem”.

Az általános iskolák VI–VII. osztályosainak szánják, akik választható tantárgyként tanulhatják a székelyek történetét, de minden érdeklődőnek, így a felnőtteknek is ajánlják. 3500 példányban nyomtatták ki Hargita megyei iskolák számára, és 2500 példányt nyomtatnak október folyamán Kovászna megyei tanintézetek diákjainak.

A szerzők-szerkesztők jelenlétében tartott bemutatón a Boróka Néptánccsoport tagjai kezükben a történelmi zászlókkal, katonai indulót énekelve bevonultak a terembe, utánuk huszárok érkeztek szintén indulóval, majd Simó Hargita, a Székelyföldi Népdalvetélkedő nyertese énekelt el egy népdalt. Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, volt főtanfelügyelő szerint ez a tankönyv érthető és olvasmányos stílusban tárgyalja a székelység történelmét a legrégebbi időktől napjainkig.

A tankönyv kivitelezésének programirányítója ismertette a kiadvány készítésének történetét, többek között azt is elmondta, hogy 12 évesekkel „tesztelték”, és ahol a gyerekek valamit nem értettek, ott átírták a szöveget; ezenkívül külföldi tankönyveket is tanulmányoztak, hogy a jó példákat felhasználhassák. Ferencz S. Alpár bemutatta szerzőtársait: Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József; szerkesztői Ferencz S. Alpár, Hermann Gusztáv Mihály, Novák Károly István, Orbán Zsolt; illusztrálta Gyöngyössy János. A borítón látható térképek Tamás Sándor gyűjteményéből származnak.

Hermann Gusztáv Mihály, a kötet egyik szerzője, fő szerkesztője elmondta, hogy a szerkesztésben nehézséget jelentett a tíz történész tízféle stílusának összehangolása, de tulajdonképpen ez adja a kötet egyik jellegzetességét. Egyébként a szerzők által valamennyi székely szék reprezentálva van. „Volt egy dilemmánk: mennyire szóljon általános iskolásokhoz, és mennyire szóljon mindenkihez. A munka során kiderült, hogy óriási az igény a székelységtörténeti kézikönyv megírására, ezért úgy szerkesztettük a kötetet, hogy élvezetes olvasmány legyen szülők, nagyszülők és bárki más számára” – mondta a történész. Hozzátette: a kötetet a Magyar Tudományos Akadémia irányelveinek megfelelően szerkesztették, ami miatt számít kritikákra radikális körök részéről, de ehhez ragaszkodnak.

Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Tamás Sándort Sepsiszéki Nagy Balázs történész, megyei tanácsos képviselte, aki a kötet egyik szerzője. Mint nyilatkozta, minden lehetőséget meg kell ragadni az önazonosság-tudat erősítésére, és ebben nagy szerepe van a székely történelemtankönyvnek. „Az elmúlt évtized kiadványai közül talán ennek lesz a legnagyobb hatása, hiszen elsősorban azokat szólítja meg, akik Székelyföldön a jövő társadalmát fogják képezni. Bízom benne, hogy nemcsak történelmi ismereteik bővülnek majd e tankönyv révén, hanem a szülőföld iránti szeretetük is nőni fog. Nagyon fontos, hogy a székelység tisztában legyen múltjával, hogy a jövőjét tudja építeni, erre szolgál e hiánypótló kiadvány.” Nagy Balázs a székely összefogás példáját is hangsúlyozta, hiszen a szerzők és szerkesztők Hargita és Kovászna megyeiek, valamint marosszékiek. „Fontos, hogy a két megye Székelyföldben gondolkodik, és ne feledkezzünk meg a szórványról sem: eljuttatjuk a tankönyvet az aranyosszéki magyar diákoknak is” – mondta a történész.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a tankönyvkészítő csapatnak, akik munkáját tapssal köszönték meg a jelenlévők. A tanácselnök elmondta, rengeteg és alapos munka eredménye a tankönyv. „Szeretnénk hasonló projektekkel foglalkozni, például a térség földrajzát és természetrajzát is megismertetni a székelyföldi diákokkal” – jelentette ki Borboly Csaba. Szerinte a cél a székelyföldi diákok regionális identitásának erősítése. „Ha a fiatalok megismerik közösségük múltját, gyökereiket, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőttkorban itt képzelik el jövőjüket, és ha el is mennek tanulni vagy munkát vállalni nagyvárosba vagy külföldre, egy idő után, tapasztalattal felvértezve hazatérnek, hogy itt kamatoztassák tudásukat. Bízom benne, hogy ehhez hozzájárul ez az alternatív tankönyv” – nyilatkozta a rendezvény kapcsán.

A rendezvény végén Tófalvi Tamás elszavalta Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versét, majd a Boróka népi együttes népdalt énekelt. Végezetül a huszárok masíroztak ki énekelve.

„A székely történelemben (…) nem csupán a mítoszokat lehet szeretni. A székely történelem önmagában, puszta és cicomázatlan valóságában is szép, és büszkeséggel tölthet el valamennyi székelyt. Csodálatra méltó a székelységnek a keleti végek őrzésében tanúsított kiállása, a társadalmi jellegzetességei és közigazgatási önkormányzata védelmében vállalt áldozata, magyar nyelvének megőrzése, mégpedig tömbben – eltérően az Erdélyben élő többi magyar közösségtől. Büszke lehet a székely egyszerűségében is szép, méltóságot sugárzó népviseletére, egész népi kultúrájára, a házak előtt sorakozó, az európai műveltség és régenvolt keleti kultúrák elemeit ötvöző gyönyörű faragott kapukra, ősrégi balladáira. És büszke lehet arra is, hogy az írásbeliség – az írni-olvasni tudás – népi rétegekben való korai elterjedése a Székelyföldön magasabb szintű volt, mint a magyar nyelvterület egyéb részein! Tankönyvünk ezekre is igyekszik felhívni a figyelmet” – áll a kötet előszavában.

marosvasarhelyi.info