Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri múzeumként, mint Nemzeti Emlékhely a magyarországi déli régióban, ötvenöt hektárnyi területen nyújt élményt és szórakozást a látogatóinak. A Szegedtől harminc kilométerre, Kiskunmajsa és Mindszent távolság középső metszéspontjában található területen tudományos igényű historikus, ugyanakkor jellemezően családoknak szóló kulturális szolgáltatások nyújtanak maradandó élményeket. A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne ez. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el.”

Ópusztaszer 1975 óta Nemzeti Történelmi Emlékparkként őrzi Feszty Árpád monumentális körképét, A Magyarok bejövetelét, és egyben a magyarság nemzeti összetartozásának is meghatározó helyszíne az 1896-ban emelt Árpád-emlékművel. Az itt található, 2012-ben felavatott Nemzeti Összetartozás Emlékműve is immár az összmagyarság találkozóhelyének oszlopos szimbólumává vált.

Látnivalók és programok 

Az „Ópusztaszer hazavár!” gondolat több mint egy szlogen. Az Emlékhely ezt filozófiájának, és jelentése által küldetésének is tartja. Az Emlékpark kapuja minden vendég előtt nyitva áll. Valóban egy otthon ahol a tudás, a kultúra, valamint a hagyományőrzés és kikapcsolódás tud élményt nyújtani az érdeklődőknek. Állandó megújulás a színes programokban – ez az, amely a generációk számára a fesztiválokat, kiállításokat és az évtizedekre visszatekintő sikeres iskolásoknak tartott múzeumpedagógiai programok minőségét jellemzi.

A szabadtéri néprajzi gyűjtemény - amely az ország öt skanzenjének egyike – a XX. századi alföldi falvak és tanyavilág életébe enged betekintést. Az eurázsiai sztyeppék világa éled fel a Nomád Parkban, ahol a honfoglaló magyarok hadi kultúrájával és mindennapjaival találkozhat élőben a nagyérdemű. A kör alakú különleges épület, a Rotunda állandó kiállításoknak ad otthont, ahol a Panoptikum, a Promenád tárlat, a Feszty Szalon és a monumentális Feszty-körkép várja a közönséget, több más időszakos kiállítás mellett. A Szer Monostor és Romkert a középkorba kalauzol bennünket. Az Emlékpark területén ugyanis egykor egy hatalmas monostor állt, amely az azt körülvevő gazdasági épületekkel, területekkel a Duna-Tisza közének meghatározó, központi szereppel rendelkező intézménye volt.

Nem titkolt cél, hogy a terület a jövőben a déli régió egyik meghatározó spirituális központja kíván lenni. Ezt az elgondolást is szolgálja a Skanzen tövében megépített kápolna, amely az egykoron Ányáson álló Pallavicini család imádkozó helye és temetkezési kápolnája volt. 

A vallási helyszín családi eseményeknek – esküvőknek, keresztelőknek -, és más lelkiségi összejöveteleknek biztosít különleges helyszínt.

A kulturális fesztiváloknak is helyet adó intézmény egyik gyöngyszeme a Szatócsbolt, amely a Skanzen területén található. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény egyik látnivalója a múlt század elejének kézműves termékeivel, főként édességekkel kápráztatja az odaérkezőket. 

A vendéglátóhelyek a modern világ követelményeit magas színvonalon követve állnak a kirándulók rendelkezésére. A Feszty Ajándékboltban könyveket, konferencia köteteket, képeskönyveket, borokat és pálinkákat, zenei CD-ket, térképeket vásárolhatnak. A Rotunda épületében az ingyenes WI-FI szolgáltatás mellett kávézó és hideg büfé, az Emlékpark közvetlen szomszédságában pedig a betyáros ételeket felvonultató Szeri Csárda várja a kulturális zarándokokat. A Szeri Kemping apartmanokkal, igényes kialakítású faházakkal biztosít egy hosszú hétvégét magába foglaló kikapcsolódást.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark különleges helyszíneivel különleges élményeket biztosít. Esküvők, keresztelők, más családi események, csapatépítő tréningek és cégek rendezvények lebonyolítását is vállalja. 

A Feszty-körkép születésének története

Immár százhuszonegy éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek a hatalmas körképet. Feszty Árpád 1891-ben tett párizsi útja során látta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville „A francia hadsereg” című monumentális körképét. (Az akkoriban nagy divatnak örvendő, igen nagy méretű festményeket rendszerint kisebb részekből, kör alakú vázon állították össze, s a közönség a kör közepén szemlélhette, ezért teljesen valószerű hatást keltettek.) A lenyűgöző kép láttán elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, Jókai Róza, a híres író leánya - aki szintén festőművész volt - ettől igencsak megrettent, mert pontosan tudta, milyen hatalmas munka és milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó tervétől elállni, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik az ezredik évforduló, a millennium. Feszty jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A történeti hűség kedvéért a Vereckei-hágóhoz is elutazott, történészek, régészek véleményét is kikérte, de a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak.

Az általa irányított munka feszített ütemben folyt, még Jókai Róza is besegített, ő a halottakat és a sebesülteket festette meg. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

Az avató ünnepségre 1894. pünkösd vasárnapján került sor. A festményt egy bérelt telken lévő üvegkupolás épületben állították ki, a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Az egész országból megindult a zarándoklat a 120 méter kerületű és 15 méter magas festmény megtekintésére. Az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, Feszty a számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A festményt 1898-ban a londoni világkiállításra szállították, s csak 1909-ben hozták haza Budapestre, ahol időközben a Szépművészeti Múzeum építése miatt az üvegkupolás épület telkét kisajátították. A körképet ezért egy ideiglenes, fából készült épületben helyezték el a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában, és ekkor már félelmetes vetélytársával, a mozival is meg kellett küzdenie.

A második világháborúban a körkép épületét bombatalálat érte. A súlyosan megsérült képet a megmentésére alakult egyesület tagjai 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott.

Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely kialakítását a honfoglalás tiszteletére Erdei Ferenc író, tudós, politikus kezdeményezte 1970-ben. Az emlékbizottság tagja, László Gyula régészprofesszor volt az, aki javasolta: a leendő emlékparkban a Nemzeti Galériába került Feszty-körképet is állítsák fel.

Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol magyar szakemberek végeztek rajta állagvédő restaurálást. Az emlékpark építése 1990-ben már olyan szakaszba jutott, hogy a körkép teljes helyreállítására is gondolni lehetett, a munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, amely négy évig dolgozott a festményen.

Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg Ópusztaszeren a festménynek helyet adó épületet, a Rotundát. A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A látogatás előjegyzés alapján történik, eddig 4 és fél millióan látták „A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestményt.

Leírás és fotók forrása:  Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Cím: ÓNTE Nonprofit Kft., H-6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

Telefonszám: 62/275-133 (mellék: 103, 104), 30/982-3117 (Telefonon hívható: hétfő-péntek 8.00 - 16.00 óráig)

Ügyvezető: Kertész Péter

E-mail: info@opusztaszer.hu, titkar@opusztaszer.hu

web cím: www.opusztaszer.hu