Orbán Balázs
lengyelfalvi báró Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1830. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).
Élete
Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván
született régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a
francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia Orbán Balázs
emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy
görög) családból származott.
Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Felhasználva a lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot ad.
Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben
kapta a hírt a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat
segíti szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye
volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek számították. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo.
Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használja fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.
1872-től élete végéig tagja volt a magyar országháznak, 1848-as,
függetlenségi
programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit
is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.
Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős
lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú
regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes
életének voltak árnyoldalai is. Székelyei buktatják ki egy választáskor, nem mindig értik meg a "Csont bárót". Késői elismerésként csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.
Társasági tagság
Emlékezete
Síremlékéhez vezető székelykapuk
Egyetlen örökösének népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per
keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is
egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint a Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.
Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy
fotóklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011
létrehozta az Orbán Balázs-díjat, melyet olyan személyiségeknek ítélnek
oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép
kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott
modernizációjában. [1]
Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet egyik barlangjának. [2]
Származása
Orbán Balázs családfája[3]
b. Orbán Balázs
(Lengyelfalva, 1830. febr. 3.–
Budapest, 1890. ápr. 19.)
író, néprajzi gyűjtő |
Apja:
lengyelfalvi b. Orbán János
(Kassamindszent, 1779.–
Lengyelfalva, 1871. aug. 24.)
huszárezredes |
Apai nagyapja:
b. Orbán Pál
(1751–1829)
őrnagy |
Apai nagyapai dédapja:
b. Orbán Elek
(Lengyelfalva, 1703.–
Harasztos, 1753.)
főkirálybiró |
Apai nagyapai dédanyja:
benczenczi Olasz Krisztina |
Apai nagyanyja:
cserneki és tarkeöi
gr. Dessewffy Klára |
Apai nagyanyai dédapja:
gr. Dessewffy István
alispán |
Apai nagyanyai dédanyja:
gecsei Olasz Júlia |
Anyja:
Knechtel Eugénia
(Konstantinápoly, 1810.–
Szejkefürdő, 1883. dec. 12.) |
Anyai nagyapja:
Knechtel János
bányaszakértő |
Anyai nagyapai dédapja:
n.a. |
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a. |
Anyai nagyanyja:
Foresti Mária |
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a. |
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a. |
Jegyzetek
Források
Kommentáld!