Nincs olyan szeglete a világnak, ahol ne találnánk egy bűvös kockát. Aki sokat utazik, tanúsíthatja, hogy a legváratlanabb helyeken bukkan fel a magyar találmány: láttam már bolíviai börtönben, és megtaláltam a darabjait Dél-Ázsiában, cunami sújtotta területen a romok között.

 

Ritka esemény, hogy egy új játék bevonul a háztartásokba és a mindennapok része lesz, de ezzel megtörtént: eddig háromszázötvenmilliót adtak el belőle a nagyvilágban hivatalosan, és a hamisított példányok számát lehetetlen megsaccolni.

 

Nem túlzás kijelenteni, hogy a játéktörténelem ikonikus, legismertebb darabja lett: felmérések szerint a föld minden hetedik lakója játszott már vele. Szinte mindenki, az emberek csaknem kilencven százaléka hallott róla, sokan a nevét is ismerik (a világban Rubik-kocka néven futott be, a szabadalmi leírásban térbeli logikai játék néven szerepel), de azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy magyar ember kreációja.

 

Hogy miért is írom le éppen most mindezt: csütörtökön nagyszabású kiállítás nyílik Amerikában az idén negyvenéves találmány tiszteletére. Az események helyt adó Liberty Science Center a keleti part legnagyobb interaktív tudományos múzeuma, New York belvárosától negyedórás hajóútra, a Hudson folyó másik oldalán.

 

Mielőtt elmerülnénk az egymilliárd forintból (!) létrehozott kiállítás részleteiben, gondolkodjunk el picit Rubik Ernő építész világraszóló találmányáról és a magyar kreativitásról. A nagy felfedezés 1974-ben történt, de akkoriban lassan mentek a dolgok: a nemzetközi piacra csak 1980-ban került ki a kész termék. Onnantól fogva villámgyorsan világsiker lett belőle. Érdekes, hogy abban az időszakban lett sláger, amikor a világ az akkor vadonatújnak számító komputeres játékok lázában égett (az már más kérdés, hogy az akkori elektronikus játékok ma már nevetségesen banálisak).

Mégis, a huszonhét összekapcsolt kisebb kockából álló „antielektronikus”, egyszerű játék szó szerint megőrjítette a világot: Amerikában százezer darabot adtak el abból a kockatörőből, amelyet azoknak szántak, akik a sikertelen kirakás után érzett dühüket a játék szétverésével akarták levezetni

. A frusztráció érthető, hiszen véletlenül nem lehet kirakni: a kombinációk száma 43 trilliárd, ami azt jelenti, hogy még a lottóötösre is egymilliárdszor (!) nagyobb esélyünk van a kedvenc számainkkal, mint a hat oldal színeinek egységbe rendezésére tudatos tervezés nélkül.

 

A feladat nehézségének köszönhető, hogy a Time magazin „hungarian horrornak” nevezte a játékszert, és ezt a szókapcsolatot még az angolul nem beszélőknek sem kell lefordítani. Könyvtárnyi irodalma van, egy amerikai professzor ötvenoldalas kockamegoldási kézikönyvéből hatmillió példányt adtak el.

Hamar sokkal többet jelentett, mint egy egyszerű játék – kulturális jelenség lett belőle, írtak dalt a feltalálóról, szerepelt számtalan reklámban és hollywoodi filmben, de hatott az építészetre, az oktatásra, dizájnra, matematikára, az élet számtalan területére. Egészen fiataloktól az idősekig mindenki tud vele mit kezdeni, fejleszti a kreativitást, a térlátást, a problémamegoldó képességet. Kitartásra nevel, mert nem lehet percek alatt rájönni a megoldásra, és teljesen természetes, hogy vetélkedésre sarkall, hiszen hosszú évek óta világbajnokságot is szerveznek a villámgyors kirakóknak. Fő erénye, hogy nem megy ki a divatból (más játékok nem ennyire szerencsések – ki emlékszik például ma a tamagocsira, pedig abból is sok milliót adtak el néhány éve), és összekapcsol közösségeket, nemzeteket, időt és teret. A magyar mérnök találmánya jó példája az emberi elme nagyszerűségének – minden szupertechnika nélkül, az irodájában fadarabokat faragcsálva kreált valami olyat, ami érdekes kihívás elé állította az egész világot. Egy látszólag egyszerű dolgot, amely első pillantásra áttekinthető, ezért a kirakás feladata nem tűnik bonyolultnak.

Ahogy nekifogunk megoldani, jönnek a nehézségek: problémák özöne merül fel. A folyamat, ahogy a káoszból rend lesz, hatalmas sikerélményt, örömet okozhat, különösen, ha külső segítség nélkül sikerül megoldani a feladatot.

 

Rubik Ernő kreativitása impozáns, sokat által irigyelt sorba illeszkedik be, hiszen hazánk számtalan feltalálót adott az emberiségnek a golyóstollat kitaláló Bíró Lászlótól a fényáteresztő betonos Losonczi Áronon át a gömböc 2007-es megalkotásáig. (Ez utóbbi egyébként Várkonyi Péter és Domokos Gábor nevéhez fűződik.)

 

Azt már a hazai kisiskolások is tudják, hogy Magyarország eddig kiemelkedően magas számú, összesen tizenhárom Nobel-díjast adott a világnak, de hogy most is mennyi jó nevű tudósunk-feltalálónk van, az a közmédia vasárnapi műsorából derül ki: a Rubik-kocka negyvenedik évfordulójának tiszteletére felleltározzák a magyar kreativitás nemzetközi hírű figuráit.

Egyébként nem csak a kockának van kerek évfordulója: a Kossuth-díjas alkotó, Rubik Ernő idén ünnepli hetvenedik születésnapját.

 

Érdemes volna egyszer komolyabban elgondolkodni azon, mitől van az, hogy nálunk szinte teremnek a különös, váratlan, a világot előrevivő megoldások kiötlői. És persze az is elgondolkodtató, hogy a legtöbb magyar találmány külföldön fut be, másnak termel sok pénzt. Bár van remény: nemrég a fent már említett Losonczi Áron hosszú évek szívós munkájának eredményeképpen pert nyert a találmányát gyakorlatilag ellopó multinacionális cég ellen.

 

Az amerikai eseményre visszatérve: az évente hatszázezer ember által látogatott kiállítóközpontban a magyar invenció történetét és a világra gyakorolt hatását három nagy szekcióra tagoltan mutatja be: a logikai és gondolkodás készségfejlesztő tulajdonságának szinte minden létező megnyilvánulását, a tudományos kutatásokat és a fejlesztések eredményeit, valamint a kocka ihlette művészeti alkotásokat. Látható lesz a világ legdrágább játéka: egy tizennyolc karátos aranyból készült, összesen száznyolcvanöt karátnyi drágakővel (rubin, smaragd és fehér gyémánt) ékesített Rubik-kocka is, amely két és fél millió dollár értékű. Akár játszani is lehetne vele: teljesen működőképes.

 

Az amerikai szervezők sem voltak híján a kreativitásnak: lesz egy nyolc méter magas, kivilágított, működőképes kocka, amely a világháló segítségével a világ bármely pontjáról kirakható; egy személyautó nagyságú szerkezet, amelybe bemászva megláthatjuk a játék működését belülről, és készítettek egy haikube-ot, amelynek forgatásával a látogatók haikura emlékeztető saját verset komponálhatnak. És persze lesz kirakórobot is – egy ideje már a gép tartja a kirakási világrekordot (5,27 másodperc), majdnem fél másodperccel ráverve a leggyorsabb emberre, a holland Mats Valkra.

 

A kiállítással egy időben Rubik-kreativitásfesztivált is szerveznek a tudományos központban, amelynek célja az lesz, hogy bemutassa, milyen hatást gyakorolt a kocka a legkülönbözőbb művészeti ágakra, például a dizájnra, a zenére és a táncra.

A fesztiválon építészeti, mérnöki, valamint kockakirakó versenyeket is rendeznek emberek és robotok részvételével.

A Beyond Rubik’s Cube című eseménysorozatot a Science Center és a Google közösen hozta létre ötmillió dollár összköltségvetésből (ehhez a magyar kormány kétszázmillió forinttal járult hozzá), és hét hónapig lesz látható New Yerseyben. Utána előbb az Egyesült Államok, aztán pedig a világ nagyvárosaiba költözik, és a tervek szerint eljut Budapestre is.

 

http://mno.hu/