A világ néhány szegletében máig él pár kis népcsoport, melyek az anyajogú társadalmak alapeszméjét követik. Közülük a legnépesebb, a közel 6 millió fős, indonéziai minangkabau.

Idul fitri ünnepe jelenti a Ramadán böjti időszak végét. A minangkabau emberek szintén imával ünnepelnek mind a mecsetekben, mind a város főterén. Padangban a reprezentáció az Imam Bonjol teret jelenti.

Indonézia a Föld legnépesebb iszlám vallású országa, a 260 millió lakos 90 százaléka muszlim. 17000 szigetén több mint 300 népcsoport lakja. A minangkabau emberek maguk is az iszlám tanítása szerint élnek Nyugat-Szumátrán.

A minang matriarchátusban a nők nem önkényuralomra, hanem inkább férfi-női konszenzusra törekednek. Bár a férfiak is fontos szereplői a közösségnek a családi vagyont a lányok öröklik. A ház tulajdonjoga anyáról lányra száll. Strapabíró házaik több nemzedéket is kiszolgálnak, bár építésüknél egyetlen szeget sem használnak. Szerkezetük földrengésbiztos, megfogalmazásuk szerint a jó minangkabau ház olyan, mint egy hajó, ami kiválóan bírja a hánykódást a tengeren. A ma megtekinthető, legrégebbi helyi épület 350 éves. 
A házasságkötés is szabad választáson alapul, az esküvő után az ifjú pár nem a férj, hanem az ara házába költözik, itt kezdik közös életüket.

A nővérek, Tia és Febby egy családi összejövetelen karaokéznak

A minangkabau nők öröklési joga a férfiak felnőtté válásához tartozó sikert kovácsoló vándorlás hagyományának idejére vezethető vissza. Az ifjak, akik meghatározott időre elutaztak az országból (így felmerülhetett az az eshetőség, hogy némelyikük nem tér haza), logikusan tették, ha átadták a földet és a vagyont azoknak, akik helyben maradtak: a nőknek. Fenntartva a matriarchális társadalom alapját ez biztosította a nők (azaz a jövő generáció anyáinak), és utódaik jólétét is. 
A minangkabau népmesék egyik témája az anyák és az anyaság központi szerepe. A legismertebb talán Malin Kundang legendája, mely a hálátlan fiú büntetéséről szól. A történet szerint a szegény család egyik gyermeke tengerésznek áll, megtalálja szerencséjét, gazdag lesz és egy hercegnőt vesz feleségül. Hazatérve szülőfalujába, szégyenkezik származása miatt, megtagadja, hogy felismerje idős, szegény sorsú anyját, aki megátkozza a büszke fiút és elutazásakor kővé változtatja őt. Ez a kő ma is ott van Padangban, az Air Manis tengerparton, Batu Malin Kundang néven. Nem a legenda miatt, de az időseket különös tisztelet övezi, nem csak a nőket becsülik nagyra, már egy tinédzser is felnéz idősebb társára. Az idős szülőket pedig anyagilag is támogatják.

Idős asszony a nappalijában, Bukittinggi városában

Padang város új mecsete a tradicionális minangkabau építészetet formázza. Már látogatható, bár még nincs befejezve. Négy minaretet fognak felépíteni , illetve hátra vannak még a kertépítészeti munkák.

Az elvándorlás hagyománya továbbra is jellemző, de már a lányokat is érinti, ha egy másik helyen megtalálják a számításukat, nem is térnek vissza a szülőföldjükre. A főváros, Jakarta óriási erővel bír. Hiába fejlődik Padang is, hiába van egyeteme a közel egymillió fős „kisvárosnak”, olyan felhőkarcolói és olyan több kilométeres közlekedési dugói, mint a fővárosban úgysem lesznek a közeljövőben. A női hatalom és a rugalmas női szerepek megnyilvánulásait sokszor nem vették figyelembe a modern nyugati eszméken és értékeken felnőtt kulturális antropológusok és feminista tanulmányozók, ezért tévesen korábban a minangkabau matrilineáris rendszer hanyatlását és bukását jósolták. De a matrilineáris rendszer a modern minangkabau kultúrában ma is őrzi fontos szerepét.