Szihote-Aliny

Világörökség
Usszuri tigris Tulsa állatkertjében (Oklahoma, USA)
Adatok
Ország	Oroszország
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	X
Felvétel éve	2001

A Szihote-Aliny hegylánc a Távol-Keleten, Oroszország délkeleti részén. Közigazgatásilag a Tengermelléki és a Habarovszki határterülethez tartozik. Nyugaton az Alsó-Amur és az Usszuri folyóvölgye, keleten a Tatár-szoros és a Japán-tenger határolja. A 200–250 km széles hegylánc a tengerpart vonalát követve 1200 km-en át húzódik északkelet-délnyugati irányban, az Amur torkolatvidékétől csaknem Vlagyivosztok városig. Legmagasabb hegyei északon a Tordoki-Janyi (2077 m, Habarovszki határterület) és az Anyik(1933 m, Tengermelléki határterület), délen az Oblacsnaja (1855 m).

A Szihote-Alinyt jórészt a földtörténeti harmadidőszakban lezajlott hegységképződés alakította ki. Hegyhátak, fennsíkok sorából áll, melyeket mély folyóvölgyek választanak el egymástól. A nyugati lejtők folyói az Usszuri-Amur medencéjéhez tartoznak, a meredekebb keleti hegyoldalakon eredő, rövidebb és sebesebb folyók a tengerbe ömlenek.

A hegység egészére a mérsékelt monszun éghajlat jellemző: hideg, kevéssé csapadékos tél, meleg és csapadékos nyár. A szárazföld belsejéhez közelebbi nyugati részek hidegebbek, míg a keleti lejtőkön a Japán-tenger melegítő légáramlatai érvényesülnek. Éppen a monszun hatására jöttek létre és maradtak fenn az itteni hatalmas őserdők és – különösen a középső vidékeken – a páratlanul gazdag növény- és állatvilág.

Középső Szihote-Aliny, a Világörökség része 

A Tengermellék hat természetvédelmi területe közül a legnagyobbat, további három védett körzettel együtt 2001-ben Középső Szihote-Aliny összefoglaló néven felvették az UNESCO Világörökség listájára. Összterületük mintegy 1,55 millió ha.

AMUR FOLYÓ

Az Amur vízgyűjtő területe

Az Amur (oroszul: Амур, kínaiul: 黑龍江, Heilong jiang) Ázsia egyik legnagyobb folyója. Kínában és Oroszországban folyik, kb. 1600 km-es szakaszon a folyó jelenti az országhatárt. Kínai nevének jelentése: a Fekete Sárkány folyója

Az Amur a Silka és az Arguny folyók összefolyásával keletkezik. Hossza 2874 km, a Silka és az Onon folyókkal együtt 4444 km; vízgyűjtő területe: 1 843 000 km², közepes vízhozama a torkolatnál 11 000 m³/sec.

A folyó Kínában a Hejlungcsiang tartomány, Oroszországban az Amuri terület és a Zsidó Autonóm Terület határán, valamint a Habarovszki határterületen folyik és a Tatár-szorosnál ömlik az Ohotszki-tengerbe. Völgye három, nagyjából azonos hosszúságú részre osztható.

Felső, 900 km-es szakaszán (Blagovescsenszk városig) hegyi folyó; magas, sziklás, erdőkkel borított partok között kanyarog, esése nagy. Középső, kb. 1000 km-es szakaszán (Habarovszk városig) többnyire sík, néhol mocsaras vidéken folyik, medre számtalan mellékágat képez; a Kis-Hingan hegyein áttörve, egy rövid szakaszon keskeny, festői völgyben kanyarog.

Alsó szakaszán, az Usszuri vizének felvétele után válik igazán bővizű folyóvá. Innen végig széles völgyben, sok helyen mocsaras alföldön folyik és a Szahalin-sziget északi részénél, az Amuri-öblön át éri el a Tatár-szorost az Ohotszki-tengeren.

Az Amur – különösen alsó szakaszán – bővizű folyó, de vízhozama nagyon ingadozó. Főleg a nyári monszunesők vizei táplálják, kevéssé csapadékos teleken az olvadékvizeknek csak másodlagos szerepük van. A tavaszinál jelentősebbek nyári áradásai, melyek július végén, augusztusi elején néha hatalmas árvizeket okoznak, különösen a folyó alsó szakaszán.

Jégmentes időszakban a folyó teljes hosszában hajózható. Télen befagy, a jeges időszak a torkolatnál kb. 100 napig tart.