Bevezető
Veleméri Sindümúzeum
A veleméri Sindümúzeum egyik
kincse az égigérő fát ábrázolja; a tetején lévő jel párhuzama a székely
rovásírásban az "us" (ős), a hettita hieroglif írásban pedig az "Isten"
jele
Adatok
A
veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma. Az alapterülete
zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója alapján azonban (reméljük, hogy
ezt az értékelést a látogató a múzeum megismerése után alátámasztottnak
tekinti) nagynak ítélhető.
A
Sindümúzeum Veleméren, a Fő utca 7. sz. alatt található és előzetes
egyeztetés esetén, díjmentesen látogatható, tel: 06(20)534-2780.
Fenntartója Varga Géza írástörténész.
Világviszonylatban
is egyedülálló eredményeket értünk el az Őrség jelkincsének feltárását,
megértését és közzétételét célzó legfontosabb működési területünkön. E
mellett a paraszti kultúra néhány egyéb tárgyát is bemutatjuk, különös
tekintettel a népi fazekasság jeleket hordozó, vagy más ok miatt érdekes
alkotásaira. A múzeum nevében szereplő sindü szó a zsindely rokona, Veleméren tetőcserepet jelent.
A Sindümúzeumban található az egyik utolsó veleméri gerencsér, Bicsák Jenő korongja
Tudományos program
A veleméri sindüket házilag készítették
az agyagművességhez jól értő veleméri paraszt-gerencsérek. A sindük
különlegességét az adja, hogy a veleméri gerencsérek tetőcserép-készítés
közben az ősvallásból örökölt óvó-védő jelképeket is belerajzolták a
cserepekbe. A Sindümúzeumnak mintegy 200 darab rajzos cserepe van, míg a
Néprajzi Múzeumnak nincs egy sem. Sokkal fontosabb ennél az a
különbség, hogy a veleméri Sindümúzeum az egyetlen hely a világon, ahol
ezekről a jelekről meg lehet hallgatni a szakszerű magyarázatot is. Az
akadémikus áltudomány ugyanis nem foglalkozik a székely rovásírással -
amelyekkel ezek a népi hieroglifák szoros rokonságot tartanak. Itt
ismerhető meg az a tudományos adattömeg, amely bizonyítja, hogy a
székely rovásírás a magyar népi jekinccsel azonos gyökerű és a magyar
nép alkotása. Olyan párhuzamokat ismerhetünk meg a Sindümúzeumban,
amelyek bizonyítják a magyar jelkincs mintegy 50 000 évvel ezelőtti
keletkezését is. Segítségükkel megértjük, esetenként el is tudjuk
olvasni népi cserépedényeink virággá alakult archaikus "díszítését". Az őrségi jelkincs megtekintéséhez kattintson ide!
Az utolsó két veleméri gerencsér: Varga Sándor és Bicsák Jenő
A Sindümúzeum támogatása
A
múzeum tevékenységét az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre és a
Nap Fiai alapítvány (címe: 1121 Bp., Irhás árok 56., adószáma:
19670694-1-43) támogatja a személyi jövedelemadónak az OTP-nél vezetett
11712004-20119296 számú számlánkra befizetett 1%-ából.
Az
alapítvány 2010-ben Varga Géza: „Így írtok ti magyar őstörténetet” c.
kötetének kiadását 100 000 Ft-tal, a szentgyörgyvölgyi tehénszobor
múzeumi másolatának elkészítését pedig 60 000 Ft-tal támogatta.
Minden támogatást - például az SZJA 1%-ának átutalását is - köszönettel fogadunk.
Ha a veleméri Cserépmadár szállás és
Csinyálóház vendégszeretetét veszi igénybe a nyaralása alkalmával, azzal
is támogatja a Sindümúzeumot.
Jellegzetes őrségi tejesköcsög a
rontáselhárító jelként ismert X alakú jellel; amely Bél istennek, az
ősvallás fiúistenének jelképe (azonos a székely írás "b" betűjével)
A Sindümúzeum képei
A magyarszombatfai Czugh Miklós tányéra
Régi veleméri korsó
Magyarszombatfai tányér a szár és a lyuk jelével
Magyarszombatfai korsó víz és hegyek ábrázolásával
Régi magyarszombatfai pohár a Du (is)ten jelentésű virágkereszttel
Sindürajzok a "Mítoszok őre, Velemér" c. kötetből
Sindürajzok a "Mítoszok őre, Velemér" c. kötetből
Irodalom
Sindümúzeum linkgyűjtemény /linksite.hu/
Őrségi jelkincs
Veleméri rajzos sindük
Cikk
Az őrségi
fazekasközpont kezdetei évszázadokra, vagy inkább az évezredek mélyére
nyúlnak vissza.
A legkorábbi égetett agyagtárgy, amelyet az Őrségben találtak, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor (az eredeti lelet megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán, a hiteles másolata pedig a veleméri Sindümúzeumban).
Ezen a neolitikus szobrocskán ugyanannak a jelkincsnek néhány eleme látható, amelyet az őrségi fazekasok
máig használnak.
A konyhatechnológia változása miatt mára a fazekasok
edényei jórészt kiszorultak a használati edények közül. Az őrségi fazekasok
száma jelentősen lecsökkent, a szakma képviselői elöregedtek, a
fiatalok képzése a jelentkezők alacsony száma miatt megszűnt.
A falusi turizmus biztosította keresletnek köszönhetően egy-két fazekas más vidékről települt be az Őrségbe.
A működő fazekasok némelyike még készít őrségi
jellegű edényeket, míg mások a változó divatot próbálják meg
kiszolgálni, vagy egyéni utakat keresnek.
A kutatók véleménye megoszlik
abban a kérdésben, hogy amit manapság eredeti őrségi jellegű edénynek
gondolunk, az valóban sajátosan őrségi-e. Van olyan vélemény is, amely
szerint az őrségi edényeken lévő tarkázás (díszítés) csak egy. kb.
százéves divat, annak mintakincsét is más tájakról vették át az őrségi
gerencsérek.
Előzőleg valóban tarkázás és külső mázolozás nélküli
edényeket készítettek az Őrségben, azonban az írókázás divatbajöttével
elterjedt jelkészlet korábban is létezett más népművészeti ágakban,
például az őrségi hímzésekben, freskókon, festett fatárgyakon,
faragásokban.
Az őrségi mintakincs a magyar jelhasználat szerves része,
ezért feltételezhetjük annak a folyamatos ismeretét az Őrségben is. A környékről (Vas és Zala megyéből) ismert jelek alá is támasztják ezt a magyarázatot.
Néhai Lung József fazekas (Lékai bíboros nagyapja) által készített cseréppohár a zalalövői tájház kiállításáról
Az őrségi fazekasok
árukészlete változó s rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy a legutóbb
elkészült égetésből is elvitte már a legjobb darabokat az előző vásárló.
Mivel e sorok írója az Őrségben él és rendszeresen vásárol a helyi fazekasoktól, ezért a mai őrségi fazekastárgyak legjobb áttekintésére a veleméri Sindümúzeum nyújt lehetőséget. Az alábbi fazekasok meglátogatását ajánljuk a vendégeinknek:
Kommentáld!